Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA

VIII. §. VI. KOBELSDORF VÁRA, AVAGY KABOLD Ugyanezen nemzetség birtoka KOBELSDORF vára is, mely két épületből Kobelsdorf, áll: a régebbiből alig látszik valami a széthányt falakon és a düledező "vagy Kabold romokon kívül, a másik új és frissen építették. Két bejárata van, továbbá hatalmas és mély árkok veszik körül. Belül egy ragyogó, bár régimódi palota áll. Benne az összes termet és szobát az Esterházy-család A palota felépítése régi képei és szobrai fedik, illetve díszítik. Az épületnek a régebbi várral szomszédos részén van egy szobája, melyet különféle festmények színesítenek. A mondákon és más efféle ünnepi költeményeken kívül néhol a Szentírásból vett képek láthatóak. Ezeket Kéry készíttette, aki a hagyomány szerint a későbbi várat a jelenlegi felépítésével megalapította. Ezután több terem van, melyek nagyok, de csupán magtárnak jók.

173 A kapu előtt a zsidók lakhelye van, házaik hosszú sora egészen a A külváros és patakig elnyúlik. Ezután jönnek a keresztények lakásai. Bor egyáltalán ,alz(

" nem terem itt, a gabona ellenben nem csekély jövedelmet hoz. Vannak különféle mesterséget űző kézművesek is. Egyébként a hely fekvése mély, s az árvizek miatt kedvezőtlen, s ez veszélyt jelentene a szántóföldek számára is, ha nem lennének gátak, melyeket több helyütt is felállítottak. Ezek megfékezik a kiöntő patakot. Ebben a várban fogta el Kéry 1670-ben Zrínyit és Frangepánt, a NAGY LIPÓT elleni összeeskü- A váratZnnyi vés vezetőit.

174 Amint ugyanis nem tudták tovább elviselni Csáktornya wFrangepan ostromát, megszöktek a várból, hogy lehetőleg máshol keressenek menedéket kitervelt gaztettük számára. WAGNER' ^ így örökítette meg az eseményt:

175 „Ezalatt a szerencsétlen Zrínyi és Frangepán erdőkön és úttalan utakon keresztül bolyongott mindenétől megfosztva, és a rettegés meg sajátfüriáik még keservesebben marcangolták őket, mint a sok csapás tudata. Fogalmuk sem volt, merre forduljanak. A legjobb terv az lett volna, hogy egyenesen Bécsbe mennek, és a nyájas császár lábal elé borulva megbocsátást kérnek tettelkért. Ez lett volna a legbölcsebb elhatározás a részükről, s egyben a legkönnyebb út a menekvéshez De mivel Nemesis üldözte a menekülőket, még ettől a helyes döntéstől Is megfosztotta őket. Mert bár kitérő nélkül Bécsbe kellett volna sietniük, és a császár előtt senki bizalmába nem lett volna szqbad ajánlani magukat, ők Kéry grófhoz tértek le újukról, vagy mert mint barátjukban bíztak benne, vagy pedig az, éhség és a fáradtság űzte őket. Nagy tömeg szolgát vittek magukkal. Kéry a hely szűkösségére hivatkozva, mely elégtelen ekkora sokaság számára, az) kérte, hogy öreg szolgáikat vegyék magukhoz,, a többiek maradjanak kint. Joggal tűnhettek volna gyanúsnak szavat: ők azonban, vagy mert a veszedelem tudata összezavarta őket, vagy mert Isten taszította őket ebbe, szívesen beleegyeztek a feltételekbe. Alig érkezfek be a várba, amikor látták hátuk mögött felemelkedni a csapóhldat: megc) História LEOPOLD] MAGNI, 3. könyv, az 1670. évnél, 244. oldal, skk.