Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)
SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA
a szentséges Miksa fejedelem, illetve császár jelenlétében a mezőkeresztesi csatában 154 dicsőségesen elesett. Továbbá tekintetes és nagyságos néhai galántai Esterházy Miklós gróf, Fraknó örökös ura, néhai galántai Esterházy Miklósnak a nemes és nagyságos néhai trencséni Illésházy Zsófia grófnőtől származó fia, 1 " illetve nemes és nagyságos bedeghi Nyári Krisztina grófnő férje, ősei dicsőséges nyomdokait követve, s nem maradva el mögöttük, az ellenségen aratott számos győzelem után, Isten, a király és a haza előtt kedvessé téve magát, az ország összes kara és rendje által, amint azt egyéb érdemei és kiváló tulajdonságai is megkövetelték, az 1625. évi Sopronban tartott országgyűlésen a Magyar Királyság nádorává választatott és neveztetett ki, majd az aranygyapjas vitézi, illetve a zólyomi, soproni és beregi főispáni címekkel és tisztségekkel tüntették ki, illetve ékesítették fel, továbbá belső tanácsossá, kamarássá és királyi helytartóvá tették, és így ragyogó tetteinek és erényeinek kimagasló ékessége és említett felséges házunk iránti hűsége ezt a méltóságot érdemelte ki. Ezután ugyanis Alsó-Magyarországnak, továbbá Érsekújvárnak és a hozzá kapcsolt végváraknak—a főkapitánya lett. 1 '' 6 Ibrahim boszniai pasát Morvaországból való visszatértében bátran megtámadta és véres csatába bocsátkozván vele kicsiny seregével megfutamította, hatezret elpusztított közülük, s ezenfelül több mint négyezer keresztény foglyot kiszabadított; egy másik alkalommal pedig a törököt akkor űzte el, amikor Neográdot avagy Novigrádot ostromolta, s győztesen elfoglalta az ellenség táborát. Sőt, a királyhoz hűtlen lázadókat is gyakran szétszórta, elfoglalta Lednic várát, s amikor az ellenség őt magát vette ostrom alá Lakompak nevű várában, szilaj lélekkel ellenállt nekik, és kirohanást avagy kitörést intézve ellenük egyesült a felmentő sereggel és az ellenségből mintegy ötezret elpusztított. Sok más háborút is szerencsésen viselt, és édes hazájáért semmilyen munkát, fáradságot és költséget nem sajnált, akár még életét is kockáztatva. Olyannyira, hogy ugyanerről a néhai Miklós grófról a Krisztusban főtisztelendő atya, Franz Dietrichstein úr, a szent római egyház áldozópap-bíborosa ragyogó bizonyságot tett, amikor többek között ezt írta neki: »Ó, királyság legbuzgóbb védelmezője, a legkiválóbb és dicsőséges király és császár legkiválóbbika, s részint családod, részint erényeid ragyogása folytán az ország legnemesebb elöljárója, a béke és nyugalom oltalmazója, kinek páratlan buzgóságát a vallás, szeplőtelen hűségét a császár, rendíthetetlen igazságosságát az ország, nem mindennapi rátermettségét és előrelátását az előkelők, ősi jámborságát a templomok hirdetik, becsülik és tisztelik.«
