Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

DÉRI BALÁZS: A szövegkiadás és fordítás elvei

ben adjuk, bár azok Bél Mátyásnál zárójelben, a szöveggel eg}' sorban találhatók. A pontok, vesszők és a szavak közti távolság (spácium) tekintetében is eltértünk a korabeli nyomtatványok egyébként is következetlen használatától, az eredeti (: :) zárójeleket a ma szokásos módon adjuk. A magyar nyelvű beszédet (p. 31h—1) bárminemű javítás nélkül, betűhíven közöljük. A kézirat lapszámait szögletes zárójelben toldjuk a latin szövegbe. Szövegünk nem tartalmazza Bél Mátyásnak a nyomtatás előkészítését célzó technikai, stb. jellegű, nagyrészt német nyelvű bejegyzéseit, de a betoldások pontos elhelyezésében itt-ott támaszkodtunk rájuk. A szövegkritikai apparátus tartalmazza a megállapított idézetek lelőhelyeit is. A fordítás a szerző szépírói szándékát, egyéni stílusát is érvényre kívánta juttatni. A két fordító e tekintetben némiképp eltérő elveket vallott, de elsődleges céljuk a latin szöveg minél pontosabb visszaadása volt. A legnagyobb nehézséget, mint a Bél Mátyáshoz hasonló elveket követő, klasszicizáló hajlamú, humanista latin stíluseszményeket követő szerzők esetén általában, az okozta, hog}' a szerző a középkori vagy

7 újkori fogalmakat részben a klasszikus antikvitás terminológiájával kívánja helyettesíteni (pl. a könnyen értelmezhető esetek közül idézzük, hogy a vármegye középkori latin comitatus megfelelőjének szinonimájaként a szerző sokszor él a provincia szóval), számos ponton erősen bizonytalanná téve fontos fogalmak, mint akár váró si-megyei hivatalnokok megnevezésének értelmezését vagy építészeti, földrajzi stb. leírásokat. A latin szöveggel ellentétben a magyar fordítást értelemszerűen bekezdésekre tagoltuk. A német és a magyar tulaj donnevek (helynevek és személynevek) helyesírását lehetőség szerint a maihoz igazítottuk.