Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA - Különleges rész

A középületek közül, melyek az elővárosban vannak, kiválik az általunk már említett szegényház. Nagy költségeket igényel ugyanis, amelyeket a szegénységen szánakozók gyönge és lesújtott polgárok fölkarolására vagy végrendeletükben neveztek meg bőkezűen, vagy életükben ado­mányoztak. 3yo Nincs messze a főtértől, a Spitelbach hídja mellett az utasok foga­dója, melyre arany szarvasos cégér hívja föl a figyelmet; ezek után közkocsmák, ugyanitt a magtár, a sitopoieia, és végül a nyilvános gya­korlótér, amelyet a lövészet gyakorlására szántak. 391 Magánházakkal, ha a meglévő kevéstől eltekintesz, az előváros alig­ha büszkélkedik. Kiválik köztük az Eszterházy hercegé, magaslaton, közel a Bécsi kapuhoz kies fekvéssel emelték, s leginkább a megye­gyűlések idején látogatták. Fölöttébb mutatós ház, két sorban, ma­gasra, ékes ablakokkal épült. 392 Ezt fölülmúlja falainak terjedelmével a Jézustársaság épülete. 393 Sok kellem volt ebben is, de amikor a vá­rosba idegenek érkeztek, korábbi díszéből veszíteni látszott. A többiről hallgatunk. Amelyek a távolabbi utcákban vannak elszórva, alacsony házacskák, és inkább takarékosságból, mint fényűzésre készültek. Mi­után annyi baj szaggatta a várost, csoda, hogy egy vagy két vis­kó megmaradt még ezen az elővárosi környéken; de mégis megvan szám szerint négyszázkilencven. A legrégebbiek közt tartják számon — ahogy ők hívják — az Ezüst utca 394 egyik házát, jóllehet vannak, akik a Schlipper utcát 395 említik elsőként. Az előváros főtere tágas, nem is dísztelen. Középütt szökőkútja van: az 1719. év műve, egészében fi­nom és szilárd alkotás. Szája vésett kőből van, az egész öt láb magas és körben ívelt. Közepében vízköpő egyenesedik, a szoboröntészet remeke, mely a vizet változatosan szórja, nemcsak a nézők gyönyör­ködtetésére, hanem nagy 7 hasznára a köznek is; hacsak, főként száraz időben, kevesebb vízzel nem csörgedez, vagy 7 válik egészen szomja­zóvá. Máskülönben, ha szökell, áttetsző vizet köpköd, igazán egész­ségeset. 396 A főtér további része a várost veszi körül; száz kettőslépésnyi köz különíü el a faltól. 397 És ezt a kört is hol mesterek műhelyei, hol tóba gyűjtött vizek, 398 lépten-nyomon pedig szorgosan ültetett hársfák te­szik kiessé, s estéli sétálgatásokra alkalmatossá. Valójában a XVIII. század kezdetén azért ültették be az árkok szélét hársfákkal a sopro­niak, hogy az előváros tűzvészeit távol tartsák a belvárostól. 399 Több­ségüket mégis egyrészt a Rákóczi-fölkelés, másrészt a vásárra összese­reglő sokaság vagy gondadanságból, vagy 7 meggondolatlanságból el­pusztította. Ami még megmaradt, azt az elővárosi utcák négyfelé osztva foglalják el, 400 talán a rómaiak szokása szerint, akik városaikat valahogy így osztották föl. Az egész körgyűrű a fal mentén haladó ár­kokkal együtt több-kevesebb dzenkét stádiumot tesz ki. 401 előváros köz­épületei Az előváros magán­házai

Next

/
Thumbnails
Contents