Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)
SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA - Különleges rész
Sopron a korona visszavásárlása után k) újra az országhoz került. 1 ) „A ko- Mátyásjmndulata rónát ugyanis" — ahogy a történetíró elbeszék" 1 •) - „amely huszonnégy a wrosho^ évig a császár hatalmában volt, rendkívük külsőségek, s a boldog polgárok lelkes ünneplése közepette, szekereken szakították ide, de úgy, mintha az égből szákt volna alá; emekett közhírré tétetett és széltében elterjedt az a rendelet, miszerint mindenki, akit a visszaszerzett szent korona szépsége és magasztos volta lenyűgöz, három napig szabadon megnézned és megismerned Sopronban. 290 Ezután megszámlálhatatlan sokaság gyűlt össze a vakásos álktat miatt, és a koronát meglátván azt nagy tiszteletben részesítették." 291 A kkály ezután semmit sem mulasztott el, arrkről úgy tűnt, hogy alkalma nyílik megcselekedni a város ékesítésére. A polgárokat kereskedelmi jogaikban gyarapította,"') 292 kiváltságokkal erősítette meg, 0 ) templomokkal ékesítette,?) 293 és ezenkívül kegyességének számos jelével halmozta el őket. Habár voltak események, melyek Mátyás uralkodása idején megviselték a mi polgárainkat,^) 294 végül Frigyes megfutamítása és Ausztria elfoglalása után a király újra biztosította a városnak hajdani vkágzását. r ) 295 IX. §. De akg hat évig volt csak biztonságban, mígnem Miksa ostrom alá A városban vette, s ezzel újból veszedelembe került. 296 A városiakat aggasztotta történtek a követegyrészt a László kánti hűség, amit tilos volt megszegni, másrészt a se- kt ^ ^ rál J ok alatt • Bonfini azt írja (az idézett helyen, 533, 35.), hogy hatvanezer aranyért vásárolták vissza (kevéssel előbb — 532. oldal, 13. — hetvenezret mond). Mindeközben gyakran említi Sopront, mivel a korona átvételére küldött követség ott időzött cg)' ideig, amíg a pénz pontos kifizetése után Frigyes vissza nem adta a koronát. ') A császár ugyanis a koronával együtt visszaadta Magyarországnak — Forchsteinen és Kobelsdorfon kívül — mindazokat a városokat, amiket Magyarországon birtokolt, azok uradalmaival együtt. Lásd: Bonfini III. decas, X. könyv, 533, 45. és IV. decas, 8. könyv, 656, 16.! Bonfini, III. decas, X. könyv, 533., 51. ") „Mátyás vásárt engedélyezett Pál és Jakab ünnepnapjára a városnak 1465-ben, amiért igen sok német összegyűlt, míg a magyarok nem annyira kereskedtek" - írja máshol Bonfini. °) Megtalálhatók a város levéltárában a Corvin Mátyás által adott előjogok, amelyeket 1463-ban jegyeztek le, azaz ugyanabban az évben, amikor ott a korona visszavétele megtörtént. P) Hog)' Szent Mihály szentséges templomát ha nem is Mátyás építtette, de legalábbis ő állította helyre, arról egy kőre írt 1490-cs évszám tanúskodik. D Ugyanis az egész Magyarországon végigvonuló járvány mellett időről időre kiújult a III. Frigyes elleni háború, és nem nehéz kitalálni, hogy e viharos esemény bizony nem hagyta sértedenül városunkat, hiszen határos volt Ausztriával. Bonfini, IV. decas, V. könyv, 607. fólió és VI. könyv, 617., 618. fólió sk. Ez azután történt, hogy a király Bécs elfoglalásával elragadta Frigyestől a Magyarországgal szomszédos Ausztriát. Bonfini, IV. decas, VI. könyv. 625. oldal, 22.
