Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)
SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA - Különleges rész
gítség hiánya, mely miatt nehéz volt az ellenséggel szembeszállni. így hát a félelem felülkerekedett az állhatatosságon, de félelmüket oly előrelátással tartották kordában, hogy bár másoknak kellett engedelmeskedniük, az övéik nem szenvedtek sérelmet. „Miksa'' — mondja Istvánffy s ) — „háromnapi út után megérkezett Sopronba, a nemes boráról és szántóföldje termékenységéről híres városba. Sopron lakói pedig, mivel az ellenség erős támadását nem tudták feltartóztatni és lemondtak arról a reményről, hogy a távollévő király csapatokkal segítheti meg őket, hamarosan megadták magukat azzal a feltétekei, hogy a polgárok és a lakosok nem állnak sem a császár, sem Ulászló pártjára, amíg csak tart ez a háború". 297 A császár alákta az egyezményt; sokan csodálták, hogy hajlandó rá. Ulászló kkály viszont túlságosan messze volt ahhoz, hogy a várost ezért megbüntesse, úgyhogy inkább új előjogokkal ruházta fel/) miután visszaszerezte.") 298 Habár ezután ismét idegeneknek adta a várost a megyével együtt mint zálogot, törvénnyel gondoskodtak arról, hogy újból visszavásárolják.^) 299 Ulászló halála után II. Lajos király hasonló jóindulattal viseltetett polgáraink kánt. Szépek azok az adománylevelek, amiket az ő ügyükben Budán közzétett.*) 300 Vkágzott a város ekkoriban a gyakori vásárok miatt éppúgy 7 , mint a nagy 7 haszonnal járó jövedelem miatt, ami abból származott, hogy 7 a kereskedők Ausztriából és Stájerországból versengve özönlöttek az itteni piacokra. Rendkívük béke és nyugalom volt ugyanis mindenütt. X. §. Mi volt a város Nehezebb sors várt a városra azután, hogy Lajos elesett Mohácsnál 301 sorsa a mohácsi vész és megkezdődött az a bizonyos heves küzdelem János vajda és I. Ferdinánd között. Mert a különféle súlyos háborús csapások mekett, melyek a várost érték, hol éhínség 302 sújtotta őket, hol más viszontag»•) Históriáé, I. könyv. Vö.: Bonfini, V. decas, I. könyv, 685. oldal, 35.! „Meg nem telt el az október hónap Ulászló megkoronázása után" — írja — „és már új elpártolásokról, fosztogatásokról és tűzvészekről lehetett hallani a királyság minden részéből. Az Ausztriával határos Sopron, azután, hog)' néhány feltételt szabott, megadta magát a császárnak." '•) Sopron 1493 óta egészen a mai napig rendelkezik azokkal az előjogokkal, melyeket Ulászló adott nekik. u ) „László abban az évben szerezte vissza Sopront, amikor fehérvárat és Szombathelyet visszafoglalta." Bonfini, V. decas, II. könyv, 696. oldal. Ezután meghátrált László előtt ama békefcltételek szerint, amelyeket Sambucus Rerum Hungaricarum ad Bonfinii decades appendix című műve tartalmaz (742. oldal. sk.). Bonfini téved, amikor arról ír, hog)' a lengyelek ezidőtájt ostrom alá vették Sopront (ugyanott, 697, 36.) Ezt írja: „Hírül hozták, hogy a lengyelek semmibe veszik a szerződést, veszedelmes dolgokon jár az eszük, s még a határmenti Sopront is ostrom alá veszik, ám testvére, Albert mindezt igyekszik eltitkolni." Am a lengyelek nem Ausztria határán, hanem Magyarország területén indítottak háborút. »•) Ulászló V. rendelete, 22. cikk., 1504. év. *•> 1525-ben.
