Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA - Különleges rész

egy bizonyos várost; ezután a két fejedelem abban a feltételben egyezett meg, hogy aki gyorsabban befejezi a munkát, annak a másik engedni fog. Mivel Leopold gyorsaságával megelőzte a magyar uralkodót, az végül elállt tervétől." — Ezeket olvashatjuk ott. Ellentmondani látszik az a tény, mely szerint a szövegben az ák, hogy a király egy későbbi városnak vetette meg az alapjait. Nincs akadálya viszont annak a feltételezésnek, hogy ezeket egy város nagyszabású helyreállításáról kták. Annyi bizonyos, hogy azt kják II. Andrásról, aki Imrét, édestestvérét, miután annak László fia meghalt, felváltotta az uralomban, hogy

7 előjogokkal

282 tüntette ki a nemrég újjáépített várost. Ugyanezt tette később IV. Béla, IV. László, I. Károly; e kkályoktól falvakat is kaptak a soproniak.

283 VII. §• A polgárok a magyar uralom kezdetétől fogva németek Mely királyok gazdagították előjogokkal őket? Bár Szent István uralkodásától fogva Sopron Magyarországhoz került, a német polgárok mégis ottmaradtak. Ezt nem csupán az „Oedenburg" név

e

) bizonyítja, amelyet a helyi németektől kapott a város, hanem azok az oklevelek és városi jegyzőkönyvek is, melyeket német nyelven ktak a régi időkben.

284 Lajos kkály (e néven az első) megnövelte a hely kiváltságait azáltal, hogy vásárt engedélyezett a városnak 1344-ben Szent Margit napjára,

285 majd pedig megtetézte azzal, hogy 1371-ben egy újabb vásárnapot adományozott, amelyet Szent Erzsébet szent napján tartottak.

286 Kedvezett nekik Zsigmond és Albert, és maga Frigyes^ sem csorbította kiváltságaikat.

287 Hunyadi János alatt mostohábban bánt a sors Sopronnal. Erzsébet ugyanis ekopta a kkályság koronáját,&) amit Hunyadi János szenátusi határozattal akart visszakövetelni, s amikor pedig követek útján nem sikerült visszaszereznie a császártól, támadásokat intézett annak kisebb-nagyobb városai eken.

288 Leginkább az akkor Frigyes kezén levő Sopronra és más településekre csapott le: „mindent feldúlt, elpusztított és felégetett" — kja Bonfini.

h

) Mátyás sem járt el szekdebben, amikor — szintén a korona miatt — kétszer is kádba küldte Simon vezért, aki, amerre csak vonult Frigyes mezővárosai között, mindent lerombolt és elpusztított.')

289 e

) Vö.: Io. Aventinus, Annales Bolorum, I. könyv, 80. oldal! f

) III. Frigyes császárnak Erzsébet, Albert felesége adta zálogba Sopront. Bonfini (III. decas, X. könyv, 533. oldal, 8.) ezt írja: „Erzsébet Sopront a várral együtt elzálogosította a császárnak". Itt a „váron" kétségkívül a belső várost kell értenünk. Ez volt később az a szikra, amelytől Frigyes és Mátyás között fellángolt a háború, ugyanott, IV. decas, I. Könyv, 542. oldal, 21. ' g) Erzsébet titokban ellopta Magyarország koronáját és Frigyes császárnál helyezte el. III. decas, IV. könyv, 413. oldal, 55. és újra: 418. oldal, 8. h

) III. decas, 7. könyv, 469. oldal, 36. Bonfini szavai ezek: III. decas, 10. könyv, 521. oldal, 15., 523. oldal.