Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA - Általános rész

nem ismerik, így igaznak tűnhet, hogy az osusok germánok voltak, jóllehet nem ismerték a germán nyelvet. Ezért jónéhányan tőlük származtatják a pannóniai németeket. Helyesebben tennénk viszont, ha a németeket az igen ősi keltáktól, gótoktól és bójoktól származtatnánk, hiszen esztelenség volna tagadni, hogy ők germán nyelven beszéltek. És bizony nem is tér el különösebben a mi németjeink beszéde a kelták, bójok és gótok régi nyelvjárásától. Ezt nemcsak a nép beszédmódja mutatja,i) hanem e vármegye városainak régi okmányai is, mivel ezek egy régies nyelvjárásról árulkodnak, amely még nem különbözik sokban ereded jekegétől. Kétségtelen ugyanis, hog}

7 a gótok megtelepedésétől fogva folyamatosan voltak a vármegyében olyanok, akik germán nyelven beszéltek, még abban a korban is, amikor mindenütt a hunok szerezték meg a hatalmat. S jókehet később igen sok gót költözött Itakába, mégis hátramaradt Pannoniában egy erős maradék, amely őrizte a nyelv és a nép emlékét. Ehhez járult a longobárdok bevándorlása, akiknek már a neve is jelzi, hogy

7 ugyanúgy germánok voltak — hogy

7 a szomszédos tauriscusokkal

150 és noricumiakkal való szoros kapcsolatról már ne is beszéljünk. Ebből viszont sejthetjük, hogy a germán nyelvnek nem maradhatott fenn ugyanaz a nyelvjárása, sőt, minthogy annyi nép beszédbek kifejezései belekeveredtek, beszédük szükségképpen eltávolodott ereded formájától. Van benne valami régi jekegéből, és van benne olyan is, ami későbbi korból származik: érezhető némi stájer hatás, ám az osztrákok többet hoztak be saját nyelvjárásukból. Néha szász nyelvjárást beszélve érkeznek haza mind a tanuk férfiak, mind a külföldön járó mesteremberek. De a csiszolatlan kiejtést én a régi bójokra vezetném vissza, akgha jogtalanul. IV. §. Mindkét nemzettel, vagyis a magyarokkal és a németekkel is kevered- A horvátok eredete tek a horvátok.

151 Némelyek a vandálok maradékának gondolják őket, és nyelvük termdniillik ők is bktokolták ezt a területet, mint ahogy azt korábban ^ említettük. Kétségkívül megtörténhetett, hogy az az igen harcias nép, miután egyszer megerősödött, még ha hosszabb időre el is űzték, hátrahagyott olyanokat, akik nemzetségüket ott továbbvitték. Hiszen úgy szokott lenni, hogy habár az egész nép elvándorol, mégis vannak, akik saját akaratukból a helyükön maradnak: főleg a gyengébbek ezek, akik inkább akarnak más nemzetbekek alá tartozni, mint az övéikkel együtt 10 Különösen azé a népcsoporté, amelyet htemeknek neveznek és amely Sopronból kiindulván nag)' számban letelepedett Vas vármegyében. Dolgos nép, de beszéde csiszolatlan.