Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA - Általános rész

a magyarok a hun-avarok nemzetét leigázták. Ezután a magyarok, mindenféle zord vidéken keresztül érkezvén a messzi Scythiából, fegyverrel törtek maguknak utat a visszatérés jogán ezekre a területekre; s miután uralmuk alá hajtották azokat, hatalmukat sokáig inkább a zűrzavar jellemezte, mint a törvényes uralkodás, míg végül szállásterületük megszilárdulásával egy törvényes állam képét ki nem alakították.

142 II. §. A jelenlegi lakosok Ezek után könnyű következtetni a megye jelenlegi lakosainak eredetéa magyarok re Nekünk ugyanis semmi kétségünk afelől (habár ebben sokan kételkednek), hogy a magyarok az avaroktól származnak, az avarok pedig a hunoktól,

143 „akikkel egybeolvadt a nevük". Tehát a magyarok, akik ezektől az ősöktől eredtek,

144 egészen a mi időnkig fennmaradtak, és kétségkívül még ma is bizonyságát adják eme származásuknak. Tudniillik a régi szokásokon kívül még most is a hun-avar nyelvet beszélik, bár mindkét esetben megengedtek maguknak némi idegen hatást, ami a németekkel és a horvátokkal való szomszédságnak köszönhető. Nyelvjárásuk ugyanis több tekintetben különbözik a dunáninnenitől, úgyhogy jócskán akadnak olyanok, akik a dunántúliakat azzal vádolják, hogy magyar nyelvük durvább hangzású; főleg a Tisza mekett élők, akikről az a vélemény, hogy mind szokásaikban, mind nyelvükben a legközelebb állnak a régi magyarokhoz. Bárhogy is van, azt senki sem tagadná (hacsak éppen nem azok, akik nehezen viselik el, ha ezt mondják róluk), hogy a dunántúkak mindannyian nagyon elszakadtak a magyar beszéd eredeti szépségétől. A németektől pedig bizony már régóta elkezdtek átvenni mindenféle szokást. III. §. A németek, törté- Teljes joggal emktjük a magyarok után a németeket,

145 annál is innelmük és nyelvük kább, mert amazoknál régebbi múltra tekintenek vissza. Eredetüket nem a pannonokra vezetem vissza, habár ezeknek nyelvéről elég meggyőzően állítja Cluverus,

146 hogy germán.") Tacitus

0

) ezt írja: „nem tudni, hog}

7 vajon az avariscusok

147 vándoroltak az osusok germán törzse menői Pannoniába,

148 vag}

7 pedig az osusok az avariscusok meUől Germaniába, mivel máig ugyanaz a nyelvük, ugyanazok intézményeik és szokásaik". E szavakkal azt ákitja, hogy az osusok germán nép voltak. De hozzáteszi, hogy bár germánok voltak származásukra nézve, nyelvükben viszont nem voltak azok, mondván,?-) hogy „a pannóniai nyelv nyilvánvalóvá teszi az osusokról, hog}

7 nem germánok".

149 Ahogyan számtalan olyan magyar van, akik a magyar nyelvet egyáltalán Germania antiqua, I. könyv, 5. fejezet, 54. oldal. °) De moribus Germanorum, 28. fejezet. P) Ugyanott, a 43. fejezet eleje.