Feljegyzési könyv 1492-1543; A sorozat, 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

A forráskiadás elvei

többféle fonetikai funkciója lehet. Ez a kis e hanyag írás következtében két vesszőhöz lehet hasonló. A latinbetűs átírásban e két vessző helyett mindig két pontot használjunk, tehát ä, ö, ü; sohase használjunk két vesszőt, mert ez a két vessző nem hosszúságot jelöl. 4. Központozás. Forrásaink központozása nem mindig azonos a mai gyakorlattal. A lehetőségekhez képest a mai gyakorlatot kövessük. 5. Rövidítések. A közismert és gyakori latin és német rövidítéseket (pl. A° Anno') minden külön jelölés nélkül feloldjuk. A pénzegységek rövidítéseit megtartjuk, tehát tal. 'talentum, talenta', den. 'denarius, denarii', fl. 'florenus, floreni' stb. Ugyanígy a mértékegységekét is. Ha egy rövidítés feloldásában nem vagyunk biztosak, akkor gömbölyű zárójelek között egészítjük ki a rövidítés egyes betűit. 6. Saját betoldások. Áthúzott szókat vagy szövegrészeket szögletes zárójellel [ ] látjuk el. Középkori keltezések feloldását gömbölyű zárójelek között kurziváltan közöljük, tehát (1492.04.25.). A forrás egy-egy lapjának a végét két szögletes zárójel között kövéren jelöljük, tehát [67]. Üres paginákat ill. fóliókat pontos vessző után számozunk, tehát [67; 68]. 7. Lapalji jegyzetek. Lapalji jegyzetekbe tesszük az eredeti forrás lapszéli megjegyzéseit. 8. Név- és tárgymutató. Szójegyzék. Ha a tárgymutató német nyelvű, akkor az újfelnémet címszó után gömbölyű zárójelben kitesszük a forrás megfelelő korai újfelnémet szavát, amennyiben ez nem egyezik az újfelnémet szóval. Ha a tárgymutató magyar nyelvű, akkor minden esetben ki kell tenni a forrás megfelelő szavát, hogy a tárgymutató használója a megfelelő helyen megtalálja a szót. Azokból a szókból, amelyek alakjukban vagy jelentésükben eltérnek az újfelnémettől, szójegyzéket állítunk össze. 9. Bevezetés. A bevezetésben a forrás (pl. városi könyv) leírását adjuk, tartalmi értékeire is rámutatunk. * * * A jelen kiadás Mollay Károly átiratán alapul, így a fenti szempontoknak megfelelően az eredeti kéziratot követi. Az átiratban a kézirat folyamatos szövegét számozott cikkelyekben közöljük, ahol az önálló egységek többnyire egy ügyhöz tartozó bejegyzéseket tartalmaznak. A cikkelyek előtt vastagon szedett sorszám, dátum, illetve német és magyar nyelvű fejregeszták segítik a bejegyzések értelmezését. A dátumok megadásánál a bejegyzések keletkezésének ideje volt az irányadó. A datálás nélküli, és a kérdéses, illetve több keltezéssel rendelkező bejegyzések esetében a jelölést alkalmaztuk. A kézirat oldalszámait az adott oldalon található szöveg mögött adjuk meg vastagon szedve, szögletes zárójelben, és itt kerülnek feltüntetésre a Mollay Károly lefektette szabályok alapján az üres oldalak is. Eltérést jelent az Grundbuch-ban lefektetett elvekhez képest, hogy az eredeti forrás lapszéli vagy a sorok között található megjegyzéseit nem lapalji jegyzetekben, hanem a vonatkozó szöveg mellett közöltük, esetenként a bejegyzés végén a kiadás szövegébe emeltük (jelölése: < >). A szövegben szereplő dátumok feloldásai a dátumok mellett kerek zárójelben szerepelnek. Az elírások, illetve a mai normától való jelentős eltérések a korabeli német szövegekben természetesek, sőt gyakran forrásértékkel bírnak, ezért eltekintettünk a (sic!) jelzés alkalmazásától. Az egyes szavak belsejében található értelemkönnyítő átírói