Feljegyzési könyv 1492-1543; A sorozat, 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

A Feljegyzési könyv szerepe Sopron város igazgatásának történetében

Az utóbbiak között kiemelkedő jelentősége volt az 1429-től igazolhatóan létező városi kamarás (Kammermeister) hivatalának, amit rendszerint egy éven keresztül a tanács egyik tagja töltött be. Ezen felül a város tulajdonában lévő Sopron környéki jobbágyfalvak (Ágfalva, Balf, Harka, Kelénpatak, Kópháza, Meggyes, Sopronbánfalva) gazdasági irányítását az adott községek felügyelőjeként (Graß szintén egy-egy belső tanácsos végezte évről évre. A város igazgatási jogköréhez tartozott továbbá Sopron és a környező falvak templomainak gazdasági felügyelete is, amelyet a tanács szintén egy-egy, a forrásokban templomatyának (Kirchenvaterlmeister) nevezett tagján keresztül gyakorolt. Az említett tisztségeken kívül különösen az adófizetés és a védelem megszervezése során hárult fontos szerep a város egyes belső közigazgatási egységei (Viertel) élén álló negyedmesterekre (Viertelmeister), illetve az adóbizottsági tagokra (Steuerherr). A szőlőműveléssel és bortermeléssel kapcsolatos igazgatási kérdésekben a hegymestereknek (Bergmeister) jutott meghatározó szerep a 16. század közepéig két külső tanácsos személyében, majd egy illetve két esküdttel kiegészülve.

10 A belső tanács testületileg is számos városi jogkör gyakorlását látta el. Feladatai közé tartozott többek között a külkapcsolatok fenntartása, az infrastruktúra megszervezése, a városi vagyon kezelése, a polgárjoggal kapcsolatos ügyintézés, a bíráskodás résztvevőiként pedig a különféle örökségek és hagyatékok feletti osztozkodások elrendezése, illetve a kihágások és bűncselekmények esetében történő ítélethozatal." Ezzel párhuzamosan a korábban említett külső tanács a városi pénzgazdálkodás megszervezésének területén segítette az esküdtek munkáját. A külvárosi huszonnegyedesek a számadásra kötelezett tisztviselők ellenőrzése mellett a rendes és a rendkívüli adók kivetésében tűnnek fel gyakran a forrásokban.

12 Feladataik közé ezen felül hozzátartozott a kapuk felügyelete, az éjjeli őrszolgálat, és a külvárosi utcák illetve a város környéki szőlődűlőkben lévő rendes utak karbantartása. Tevékenységük azonban nem merült ki ennyiben, ugyanis kulcsszerepet játszottak a tűzrendészeti védelem megszervezésében, az egészségügyi ellenőrzésben és a katonai szemlék előkészítésében is, a belvárosi huszonnegyedeseket pedig a belváros karbantartása mellett a kapuk nyitásáért és zárásáért tehette felelőssé a polgármester. Míg a két főtisztviselő és a tizenkét belső tanácsos a 16. század második harmadától kezdődően hivatali évük alatt bizonyosan adómentesek voltak, addig a külső tanácsosok tevékenységükért többek között adómérséklésben, fa- és borjárandóságban részesültek.

13 A15. század utolsó negyedétől az 1570-es évek elejéiga bemutatott városi önkormányzatiság alapjaiban szinte változatlan keretei között jelentős tartalmi változások következtek be. A 16. század utolsó negyedére Sopron igazgatása a fokozatos hatalom-koncentráció következtében lényegében teljes mértékben a mindenkori főtisztviselők és a tanácsosok kezébe került. A folyamat alapvetései közé tartozott a több városi könyv (Erstes Grundbuch, Gedenkbuch, Priestersbuch) közel egyidejű vezetését, tehát az adminisztráció megerősítését 10 Minderről lásd Tirnitz 1971, 54-55, 65-66, 72-75; Mollay 1956, 48-59, 63-67, 74-80. 11 Tirnitz - Szakács 1996, 7-11; Blazovich László: A városkönyvek és a soproni Gerichtsbuch. In: Házi Jenő - Németh János: Gerichtsbuch - Bírósági Könyv, 1423-1531. Sopron, 2005, 37-46. 12 Tirnitz 1971, 75-77. 13 Tirnitz 1971, 78-79.