Feljegyzési könyv 1492-1543; A sorozat, 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)
A Feljegyzési könyv szerepe Sopron város igazgatásának történetében
írásbeliség a tanács hatásköre alá került, és egyre szerteágazóbbá illetve szervezettebbé vált. Az első igazolható adat hivatalos városi jegyző tevékenységére 1354-ből származik, míg a fennmaradt két legrégebbi városi könyv korai bejegyzései az 1390-es években keletkeztek. A városi kancellária kialakulásával az írásbeliség egyre gazdagabbá vált, és az 1400-as évektől kezdődően az önkormányzatisághoz kapcsolódó számos tevékenység megörökítést nyert. A polgármesteri, kamarási, templomatyai elszámolások mellett ebből az időszakból származnak az első ma ismert soproni adóelszámolások, kórházszámadások, gabona-, bordézsma- és adójegyzékek is. Az egyébként többnyelvű városban az 1450-es évekre megerősödő német nyelvű írásbeliség a jegyzők tevékenysége nyomán meghatározó szerepre tett szert a városi kancelláriában. A század második fele a fokozatosan városi kézbe kerülő plébániai iskolának is köszönhetően a polgárság nem-kancelláriai írásbeliségének felvirágzását hozta, mégis az ekkor keletkezett és fennmaradt források jelentős részét az egyre inkább jogtudó értelmiségnek számító jegyzők és munkatársaik készítették. Az írástudók társadalmi helyzetének felértékelődése különösen a városi kancellária vezetőinek tekintetében volt látványos. 18 A városi igazgatásban és írásbeliségben a következő jelentős változás az 1480-as és 1490-es évekhez köthető előzmények alapján a 16. század második harmadában érhető tetten. Ekkor vált véglegessé az a gyakorlat, hogy bizonyos ügyeket illetve ügyköröket egyre következetesebben egyazon városi könyvbe jegyeztek be. A fenti változások a városi élet belső átalakulása mellett a Gedenkbuch időszakában működő városi nótáriusok tevékenységének köszönhetőek. 19 A Gedenkbuch keletkezésének idejéből név szerint ismert hat jegyző egyike sem volt soproni származású. Gugelweit János, a Soproni Virágének szerzője, igazolhatóan 1487 és 1495 között irányította a város hivatalos írásbeli igazgatását. Minden bizonnyal hozzá köthető a Gedenkbuch használatának megkezdése, és tőle származik a városi könyv hátsó borítójának belső oldalán olvasható latin tollpróba: ,yímor vincit omnia", azaz ,,/4 szerelem mindent legyőz". A humanista ízlését ezen kívül is több helyütt eláruló Gugelweitet 1492-ben a polgárság a belső tanács tagjává választotta a nótáriusi tisztség megtartása mellett. A későbbi jegyző feltehetően az 1480-as évek második felében került Sopronba, ahol feleségül vette a néhai városi jegyző, Ziegler János második házasságából született lányát, Borbálát. A frigy révén előkelő Szent György utcai házhoz jutó Gugelweit társadalmi presztízsét több előkelő dűlőben fekvő szőlőskert megszerzésével növelte egészen 1495-ben bekövetkezett haláláig. 20 18 Házi II./2. Sopron, 1931, 295-425 illetve Házi II./3. Sopron, 1933. A hivatalos írásbeliség kezdetéről lásd Házi Jenő: A városi kancellária kialakulása Sopronban. SSz 10 (1956), 202-215. 19 A városi jegyzők életpályájáról és tevékenységéről összefoglalóan lásd Házi Jenő: A soproni plébániai iskola. SSz 3 (1939), 103-116 és Mollay Károly: Többnyelvűség a középkori Sopronban II. A latin nyelv (13521450). SSz 21 (1967), 317-333, továbbá Mollay Károly: Többnyelvűség a középkori Sopronban II. A latin nyelv (1451-1549). (a továbbiakban Mollay 1968) SSz 22 (1968), 37-58. 20 Mollay 1968, 37, 40, és Mollay Károly: Gugelweit János, a Soproni Virágének lejegyzője. In: SSz 3 (1939), 178-181.
