Bírósági Könyv 1423-1531; A sorozat, 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2005)

A soproni bírósági könyv nyelve (Németh János)

lyek megvalósítása vélhetően individuumok csoportjainak nyelvét képes jellemezni (a kevesebb variáns szükségképpen ezt eredményezi). Ezek részben grafémikai paraméterek, melyek különböző realizációi (általában) vélhetően (illetve: inkább) hang(sor)különbségeken alapulnak, továbbá morfológiai, szintaktikai és lexikológiai paraméterek, mégpedig a következők: a 'drei(-)', '(-)nächst(-)', 'damit', '(-)

sonder(-)', 'sie', 'erb(-)', 'nicht', 'kirche' szóalakok, illetve a 'soll(-)', 'folg-', '(-)komm-', 'bleib-', '-nis', '-end' morfémák (illetve ezek egy-egy meghatározott hangpozíciója, ami esetenként 2, a 'sie' esetében 3 realizációtípust enged meg), a plur. 3. szentélyű ind.akt. végződése, a kopulaige plur. 3. sz. ind.akt. alakja, a 'gewesen' particípium, illetve a következő jelentések: 'bis', 'teils-teils', melyek lexikológiai variációt engednek meg.

15 Megvizsgálok továbbá egy szintaktikai paramétert is: a 'laut' prepozíció variánsait. A kirche szó előfordul betoldott magánhangzót

10 (Sprossvokal), illetve az ennek megfelelő betűt tartalmazó és nem tartalmazó alakban (vö. Reichmann - Wegera 1993: 82, Tauber 1993: 66sk.), s bár az összes előfordulás csekély számú, megoszlása komplementer: 44. és 109. cikkelyek közt csak kirch (4), § 114. és 423. között csak kirich (26), § 424. és 547. között általában kirch (19/24), § 551-től 564-ig pedig többségében kirich alak fordul elő (5/6). Azonos cikkelyben mindkét variáns nem fordul elő, s az adott variáns világosan elválaszthat szomszédos cikkelyeket egymástól (pl. § 498.: 2 kirich, § 499.: 8 kirch). Nem minden esetben olyan egyértelmű a szóródás, mint a 'kirche' esetében. Az ugyanezen jelenségcsoportba (Sprossvokal) tartozó 'volg-' variánsainak korpuszbeli határai az előfordulások hiánya/eloszlása miatt kevésbé élesek. A 374. és 430. cikkely között többnyire a volig- variáns szerepel (23/25), a 374. cikkely előtt többnyire volg- (5/7), de lényegesen szórtabban, mint volig- a 374—430. cikkelyek közt (azaz a 374. cikkely előtti adatok a GB nyelve tekintetében értelmezhetedenek). § 436.-től volg- van túlsúlyban (39/40), azonban 430^136. cikkelyek között önmagában e paraméter alapján sem kereshetünk éles határt. 431. és 459. cikkelyek között mindössze 4 előfordulás található: § 436sk.-ben 3 Voigts § 454.-ben egy volig-. Kijelentéseink tehát részben (mégpedig a nagyobb részben) olyan típusúak lesznek, hogy: X paraméter hozzávetőlegesen Y és Z cikkely között tendenciaszerűen A variánsában realizálódik (emlékeztetőül a másik típusú lehetséges kijelentések cikkelycsoportok, de inkább csak cikkelyek világos elhatárolhatóságán alapulnak, pl. 498. és 499. cikkely elválaszthatósága a 'kirche' paraméter aktuális variánsai alapján). S tendenciák is csak előfordulások bizonyos minimális abszolút száma felett feltételezhetők (ez a szám (egyelőre) esetenkénti „intuitív" (azaz a vizsgálati kontextus figyelembevételével hozott) döntés kérdése). Kijelentéseink értelmezhetősége pedig az egyéb paraméterek vizsgálatától (is) függ majd. Komplikáltabb a helyzet az 'erb(-)' paraméter esetében. Az erib forma kizárólag a 430^-60. cikkelyek között fordul elő, ám itt is (24/52) csak 46,15%-ban (a 449-460. cik15 Több itt vizsgált paraméter ('bis', 'gewesen', 'sind') realizációinak a felső-magyarországi német forrásokban megfigyelt szóródására vonatkozó, a használt módszer miatt óvatosan értelmezendő adatokat közöl Weinelt 1979: 196-208. A GB vizsgálatakor elsősorban Weinelt pozsonyi és Pozsony környéki adatai érdekesek. 16 Az elnevezés egyszerűsítő. A 'kirche', illetve az 'erb-' és 'folg-'' paraméterek esetében a betoldott betű (illetve hangzó) különböző eredetű, s részben az ó- és középfelnémet (ófn., kfn.) nyelvben is használták.