"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)

KÖRNYEI ATTILA: A népszavazás hatása Sopron város fejlődésére, a soproni társadalomra (előadás)

politikai megjelenését, mint fordítva. Ettől kezdve minden szereplő aszerint ítéltetett meg a városi politika színpadán, miként viszonyul ország integritása és Sopron magyarsága kérdéséhez. A népszavazást követő nyáron a hatalmas ellenpropaganda és egyéb korlátozások ellenére Sopronban megválasztott dr. Hébelt Ede szociáldemokrata nemzetgyűlési képviselőnek is többször nekiszögezték a kérdést: mi a véleménye az ország területi épségéről és nevezetesen a soproni népszavazásról. Hébelt szerencséjére hivatkozhatott az MSZDP 1921. decemberi röplapjára, melyben Magyarország melletti szavazásra szólította föl a soproni és brennbergi szervezett munkásságot.

16 Ezt az egy esetet csak példaként emeltük ki a számos többi közül. Sopron polgárai igen kiélezett helyzetben kényszerültek meghatározni saját nemzeti hovatartozásukat, s ezt a veszélyhelyzetet, az ekkori színvallásukat halálukig nem tudták feledni. Magyarságuk ekkori vállalása segítette őket a negyvenes évek elején a német fasizmus ideológiai támadásai közt, a nagynémet propaganda áradatban eligazodni és ezen támadásokra hatásos és erélyes hazafias választ adni.

17 (Amellett természetesen, hogy amennyire nem volt csábító és rokonszenves számára 1921-ben a bizonytalan társadalmi rendű és éhező Ausztria, ugyanígy a Német Birodalomba bekebelezett és ezzel a világháborúba belesodródott Ausztria sem bírt semmi csáberővel.) Számos náciellenes megmozdulás mellett az 1941. évi népszámlálás eredménye is ennek következménye, ekkor ugyanis a soproniaknak csak 14%-a vallotta német nemzetiségűnek magát.

18 Sopron lélekben magyar várossá vált 1921-ben, a népszavazáson tanúsított helytállásával, s föként azzal, hogy ez a magyar győzelemmel végződött népszavazás példát szolgáltatott a trianoni békediktátum megváltoztatására, s ezzel híveket szerzett magának nemcsak az egész magyar közvéleményben, hanem az ország területi épségének helyreállításáról soha le nem mondó mindenkori magyar kormányokban is. Träger Ernő idézi a nemzetgyűlés alelnökének, Bottlik Józsefnek 1921. december 14-i parlamenti beszédét: „Ez a népszavazás, melynek 16 Soproni Múzeum. Hirdetmények 1921. - És azt is sejtette akkoriban minden soproni, hogy a kommunisták nevében kiadott népszavazási röplapok többsége - talán egésze - megtévesztő, a másik fél lejáratását célzó hamisítvány volt. - Hébelt választási nehézségeiről pl.: nem jelenhetett meg a választói előtt. (Környei i. m. 1981. 104-108. o.) 17 Lásd többek között: Hiller István: A soproni egyetemi hallgatók szerepe és hatása a város politikai arculatának alakulásában. SSz. 1989. Molnár László: Mi történt Sopronban 1942. március 15-én? Bányászati és Kohászati Lapok, 1996. 545-552. o. ís Csatkai Endre: Sopron a magyarság útján. In.: Szőke László szerk.: Magyar Sopron, S. 1947. 20. o. - A kitelepítései mégis megbüntették őket, de ez meg nagyrészt az újabb győztes nagyhatalmak bűne.