"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)
KÖRNYEI ATTILA: A népszavazás hatása Sopron város fejlődésére, a soproni társadalomra (előadás)
magyar város maradt - beleértve az összehasonlításba a fővárost is - kellemes lakóhely és kellemes kirándulóhely. Nem állíthatjuk, hogy szociális feszültségektől teljesen mentes volt a soproni társadalom, de azokkal együtt is a legkiegyensúlyozottabb magyar város volt. S ami történelmileg külön érték: eredményesen teremtette meg azokat a gazdasági ágazatait, amelyek a Trianon utáni teljesen új helyzetben nemcsak létét, de rangját és súlyát is fönntartották, s amelyek a mai Sopronnak is húzó ágazatai. Az akkori soproni polgárok valószínűleg nem látták, mert benne éltek, de nekünk most már meg kell kísérelnünk annak fölismerését: volt-e ebben a fejlődésben, a városi társadalom ilyetén alakulásában a népszavazásnak is szerepe? Valójában a népszavazásnak politikai, társadalmi, végső soron erkölcsi hatásait kell az itt vázlatosan leírt jelenségekben és a huszadik századi soproni eseményekben fölismernünk. A történelem és helytörténet igen felületes ismeretében is világosan láthatjuk, hogy az 1921. december 14-i népszavazás minden mást eltörpítő jelentőségű korszakos esemény volt Sopron város huszadik századi történetében, de talán kétezer éves történetében is. Kicsit részletesebben vizsgálva az eseményeket láthatjuk, hogy maga a népszavazás, de az azt megelőző 1920-2l-es évek számos eseménye is milyen hallatlan mértékben mozgósította a város társadalmát, állandó izgalomban tartva annak minden rétegét, folyamatos politizálásra, nagy horderejű döntések vállalására és egyben széleskörű szolidaritás vállalására is kényszerítve a város minden polgárát. A vesztes háború utáni nyomor, a kiéleződött társadalmi ellentétek, a forradalmak és az ellenforradalom társadalmat megosztó, sőt szétziláló szélsőséges hatását ez a mindenkit érintő kérdés egymagában ellensúlyozta. Nem azt mondjuk, hogy egy csapásra eltűntek a szociális feszültségek, az egyes társadalmi osztályok érdekkülönbségei, sőt azt is elismerjük, hogy magának az elcsatolásnak, a népszavazásnak kérdéseire is nagyjából osztályérdekeitől és politikai iskolázottságától árnyaltan adta meg Sopronban ki-ki a választ, 15 de azt is elismerhetjük, sőt bátran állíthatjuk, hogy a város társadalma az említett külpolitikai kérdések megítélésében nagyjából egységes tudott lenni. Az előző mondatunk tartalmát árnyalva azt kívánjuk leszögezni, hogy meglátásunk szerint a korszakban és azután Sopronban inkább a nemzeti hovatartozás kérdésére adott válasz motiválta és módosította az egyéb érdekek (osztály, foglalkozás, nemzetiség) l? környei i. m. 1981., különösen: 100-103. o. El kell ismerni azt is. hogy az eseményeket vezénylő magyar politikusok, pl.. Sigray Antal kormánybiztos törekedtek a szociális ellentétek mérséklésére, a fehérterror megfékezésére. Molnár József ezt a törekvést eredményesnek ítélte (Városéletünk kulturális jellemzői a felszabadulás előtt Ssz. 1970.). mi ezt itt idézett munkánkban és azóta is vitatjuk.
