"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)

KÖRNYEI ATTILA: A népszavazás hatása Sopron város fejlődésére, a soproni társadalomra (előadás)

szerződések hangzatos szólamairól beszélünk. - Magyarország tehát nagy bajában teljesen magára volt hagyatva, külső beavatkozásként legföljebb katonai megszállásra számított. Az is köztudott lehetne, de kevesebben és ritkábban szokták végiggondolni, hogy a területi megcsonkításnak milyen gazdasági következményei voltak, nem beszélve a habom egyéb veszteségeiről, s az azt követő román rablásról, vagy a jóvátételről, hogy milyen nyomorba, szószerinti értelemben gazdasági nihilbe került a csöppnyi ország. Végül is, Magyarországtól nem idegen területeket vettek el, nem távoli gyarmatait vesztette, hanem évszázadok alatt szervesen kialakult belső gazdasági rendszere esett szét a békediktátummal. Elvesztette belső nyersanyagforrásainak túlnyomó részét és belső felvevőpiacának nagyobbik felét is, amellett a megcsonkítás előtt többé-kevésbé jól működött magyar nemzetgazdaság a monarchia háborús vereségével kiesett a monarchia megfelelően működött és számára nem kedvezőtlen gazdasági közösségéből is. Ezek a körülmények kedvezőtlenül érintették nemcsak a csonka ország nemzetgazdaságának egészét, hanem a kisebb egységek gazdasági életét is, különösen azokat a magyar vármegyéket, amelyek a trianoni Magyarország szélén maguk is területi veszteségeket szenvedtek.

2 Következésképpen a trianoni béke fokozott külkereskedésre kényszerítette az országot és a megyét - az említett gazdasági és politikai légkörben. Sopron vármegye területe a trianoni békével 3127 kmf-ről 1786 km"-re csökkent, s ez 42,9%-os veszteség. Ausztriához került a megyéből 103 község és két város (Kismarton és Ruszt) 125.379 legnagyobbrészt német, majd horvát, de elég szépszámú magyar lakossal, elvesztettük a kismartoni, nagymartom és a felsőpulyai járások egészét és a soproni járás nagyobbik felét. A megye lakosságát (Sopron nélkül) 46,3%-os veszteség érte. Az említett elvesztett terület volt Sopron megyének iparilag fejlettebb fele. A megye nagyiparának (gyáripar) 73.8%-a, a székvárost is számítva 53,6%-a települt itt, elsősorban a határmenti községekben: Lajtaszentmiklóson, Lajtaújfalun, Szarvkőn, Szárazvámon, stb. Az iparban és bányászatban foglalkoztatottaknak pontosan fele került át Ausztriába, 1 Fellner Frigyes: A magyar szent korona országai nemzeti vagyonának és nemzeti jövedelmének megoszlása a mai Magyarország és az utódállamok között. Budapesti Szemle, 1923. Buday László: Magyarország küzdelmes évei, Bp. 1923. 2 Soproni értékelés a terület kereskedelmének leromlásáról: „...kezdetét a trianoni diktátum jelentette, amely a régi monarchia 50 milliós vámterületéről a 8 milliós csonka ország határai közé szorította kereskedelmünket." Székely Géza: A soproni kereskedelem története In.: Horváth L. szerk: Sopron és Sopronvánnegye ismertetője 1914-1934. S. 1934, 119. o.