"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)

KÖRNYEI ATTILA: A népszavazás hatása Sopron város fejlődésére, a soproni társadalomra (előadás)

Sopron nélkül számítva pedig 65,2%-a. Mindezek a számadatok azt bizonyítják, hogy az elvesztett terület a nagyságra nézve csaknem fél megye volt, a történelmi Sopron megyének fejlettebb része. Vele veszett a megye ipari kapacitásának túlnyomó hányada, ipari lakosságának nagyobbik fele, azaz: a megye ipari kapacitását s a megyei belső fogyasztást pótolhatatlannak látszó veszteség érte. Hiszen éppen a korszakunkat megelőző háborús évek gondjai, de a korábbi korszak tapasztalatai és gazdasági tényszámok sora bizonyították, hogy az elcsatolásra ítélt területek mezőgazdasági terményekből nagyrészt ellátatlanok voltak s a viszonylagosan teljes foglalkoztatottság révén - amibe azért be kell számítani az Alsó-Ausztriában dolgozók nagy számát is - gazdasági, piaci értelemben is, be tudták tölteni a rábaközi mezőgazdaság felvevőpiacának szerepét. (Zárójelben meg kell jegyezni: hazugság volt tehát, vagy fogalmazzunk finomabban: túlzás volt tehát az osztrák békedelegációnak a terület megszerzése érdekében előrángatott azon érve, mi szerint Bécs és Alsó-Ausztria ellátásához nélkülözhetetlen a nevezett terület. Az elcsatolt teriilet, a mosonmegyei rész kivételével maga is ellátatlan volt, s a nálunk maradt igen fejlett mezőgazdaságú Rábaköz és Mosoni síkság is amellett, hogy korábban ellátta az itt említett elcsatolt területet, Bécs élelmiszerpiacán csupán 4-5%-kal volt képviselve. Az osztrákoknak fővárosuk ellátása érdekében - ahogyan ezt akkor magyar részről megjegyezték - a magyar Nagyalfbldet kellett volna igényelniük. Milyen szép látvány lett volna, ahogyan a terület fölött a másik nagy rablóval marakodnak!) Az elcsatolt terület gazdaságának jellege és súlya tehát olyan értelemben is veszteségként számítandó, hogy elvesztésével csökkent a megye gazdasági teljesítőképessége, de még inkább olyan értelemben, hogy hatalmas veszteség érte a megye belső fogyasztását, belső piacát. S ez veszteség volt Sopron város számára is, hiszen a közvetítő-kereskedelem jelentős része korábban a város falai között zajlott le, s iparcikkekből is nagyrészt a soproni kisiparosok és kiskereskedők látták el az elcsatolt területet. Összességében elmondhatjuk, hogy Sopron város gazdasága elvesztette természetes hátországának igen jelentős részét, iparának és kereskedelmének fogyasztóit - s kisebb részben ugyan -, alkalmazottainak egy részét is. További veszteségek érték a várost azáltal, hogy ezentúl felényi nagyságú és felényi gazdasági erejű megye székvárosa lesz. És ez nemcsak tekintélyvesztés, hiszen ezt a fajta 3 Sopronvármegye Hivatalos Lapja, 1922/4. sz. - Magyar Statisztikai Évkönyv 1919-1922. 6. o. - Továbbá saját számításaink az 1920. évi népszámlálás 2. r. Magyar Statisztikai Közlemények 71. k. Bp. 1925. adatai alapján.