"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)

KÖRNYEI ATTILA: A népszavazás hatása Sopron város fejlődésére, a soproni társadalomra (előadás)

Környei Attila: A népszavazás hatása Sopron város fejlődésére, a soproni társadalomra címben kitűzött kérdéskör vázlatos összefoglalása most az örvendetes kimenetelű soproni népszavazás háromnegyed százados évfordulóján, meggyőződésünk és szándékunk szerint optimista kicsengésű kell legyen, elsőként mégis olyan történelmi tényeket, körülményeket kell felemlítenünk, melyeknek tárgyalása csak gyászos hangütésű lehet. Mert igaz az, hogy a népszavazás eredménye mind a nemzet, mind a város akkori helyzetében és az azóta átélt történelmében, következésképpen napjainkban és a jövőre nézve is pozitív, korszakos jelentőségű pozitív esemény - s szeretnénk, ha jelen fejtegetésünkből ez egyértelműen kitetszene -, de az is igaz, hogy egyetlen pozitív momentumként összességében mégis a trianoni békének nevezett nagy nemzeti tragédia - s a történelem azt is bizonyította: közép-európai tragédia - része. S a soproni polgár életét, a város fejlődését nemcsak az határozta meg, hogy örökre kivívta magának a város és polgársága a „leghűségesebb" jelzőt, hogy évezredes története egyenes folytatásaként a magyar nemzet, a magyar kultúra elidegeníthetetlen része maradhatott, hanem igen nagy súllyal az is, hogy a megcsonkított országban a csonka vármegye határszéli székvárosaként élhette további életét. Elsőként tehát ezekről a körülményekről kell szót ejtenünk. A trianoni béke, és évekre visszavetítve már a háború elvesztése is AusztriaMagyarország részéről, olyan gazdasági és politikai körülményeket teremtett itt, Európának ezen a részén, mely Magyarország számára - NB: Ausztria számára is - mind az akkori, mind a mai megítélés szerint egyszerűen reménytelen volt. Köztudott, hogy a békével elrabolták az akkori Magyarország területének kétharmadát, lakosságának mintegy felét. A győztes nagyhatalmak olyan területi és politikai rendszert teremtettek, melyben a szomszédos államok, enyhén szólva, barátságtalanul viseltettek Magyarországgal szemben - és viszont. A sokáig az igazságosztó szerepében tetszelgő antant hatalmak, Európa békéjének őrei maguk sem ismerték föl annak szükségességét, hogy a legveszélyesebb válsággóc megszüntetése érdekében gazdasági és politikai segítséget nyújtsanak a mély válságban lévő és megcsonkított vesztes államoknak, vagy legalább a jóindulatú semlegesség légkörét teremtsék meg körülöttünk. - Itt a tényekről és nem a békeA S3