"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)

MOLNÁR LÁSZLÓ: Fogarassy László kutatási eredményeinek bemutatása (korreferátum)

Molnár László: Fogarassy László kutatási eredményeinek bemutatása E

f gy történelmi eseményt az is jellemez, hogy a kutatására milyen lehetőségek vannak, milyen körülmények segítik, vagy gátolják a cselekménnyel foglalkozók munkásságát. Az 1921. évi Sopron-környéki felkelőharcok és a népszavazás történetének egyik talán legalaposabb - ismerője Fogarassy László (1920-1994). Sokáig foglalkoztatott a gondolat, hogy vajon mi késztette arra a pozsonyi férfit, hogy harmincadik évétől kezdve minden idejét és energiáját egy olyan nemzetközi politikai-katonai problémakör történelmi megközelítésének, megvilágításának, őszinte vallatásának szentelje, amely nem ígért sem sikert, sem elismerést és ezek következtében erkölcsi elégtétellel és anyagi juttatásokkal sem kecsegtetett. Az 1980-as évek elején személyes ismeretségbe kerültünk, majd 1985-ben megkaptam 36 oldalas önélet-leírását, műveinek időrendben leírt felsorolását, történészi tevékenységének akadályaival együtt. A felsorolást a következők szerint csoportosította: nyomtatásban már megjelent feldolgozások, forrásközlések, recenziók, glosszák, hozzászólások, fordítások, szerkesztések és egyéb közlemények. Fogarassy László nem hivatásos történészként lett az első világháború utáni NyugatMagyarország históriájának - az érintett három ország: Ausztria, Csehszlovákia és Magyarország történészei által - elismert kutatója. A bonyolult és a három ország történészei részéről sok esetben ellentmondóan értékelt korszak legjobb ismertetőjévé válni nem volt egyszerű és könnyű feladat. Fogarassy életútját, történelmi kutatásait sokszor kísérte meg nem értés, néha tudatos akadályoztatás, anyagi nehézségekkel és utazási, levelezési problémákkal együtt. Fogarassy László egy kerek dátumú napon, 1920. január elsején született Pozsonyban, a ma már nem létező Hal tér 12. szám alatti házban, abban a lakásban, amely a reformkor éveiben Széchenyi Istvánnak szállásul szolgált. Családi környezetében magyar, szlovák és német nyelvtudásra tett szert, majd egyetemi évei alatt latinul is megtanult, így a középiskola, majd a jogi és államtudományi egyetem elvégzése után rendelkezett a történelmi kutatások egyik legfontosabb előfeltételével, a sokoldalú nyelvtudással. Választott témája alig négy évet ölel fel: az I. világháborús katonai összeomlás, az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság, a Nyugat-Magyarországi változások és a Horthy-korszak első éveinek történetét. A következőkben a vizsgálódás fénycsóváját a Nyugat-Magyarországi kérdésre szűkítem. A mai Burgenland egy olyan országrész, amelynek jelentősége - nagyságát, lakói számát, gazdasági súlyát tekintve - jóval kisebb volt, mint a trianoni kényszer-békében északi, keleti, vagy déli irányokban hazánkból kivált országrészeké. Mégis komplikált eset volt, hiszen a történelmi Magyarországtól egy olyan ország választotta le, amely