"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)

ORMOS MÁRIA: Sopron a nagypolitikában (előadás)

E szórványos adatokból kiderül, hogy a vitatott terület ezen részeinek magyar kézben hagyásával a francia kormány egyetértett, és Bánffyt mintegy az olaszok felé terelte. Valószínű, hogy e lépés éppen a korabeli olasz magatartással állt kapcsolatban, sőt, hogy a július 15—i jegyzékre Bánffy előzőleg azt az olasz vá­laszt kapta, amit Pietro Tommasini Deila Torretta külügyminiszter egészen szep­tember 15-éig folyton ismételgetett: előbb átadni és utána beszélhetünk a dolgokról. Július 15. után mindenesetre az akkoriban kidolgozott magyar formula is­mertté vált, és azt sem Párizs, sem Róma nem utasította el. Ám a franciák által kijelölt út az olasz közvetítés felé magyar szempontból egyelőre mégis járhatat­lannak bizonyult, mivel az olasz külügyminisztérium kötötte magát az előzetes átadáshoz. Ugyanakkor a Nagykövetek Tanácsa augusztus 15-re kívánta a kiürí­tést, amit még el lehetett napoltatni valamelyest azzal, hogy a magyar kormány junktimot kívánt kimondatni a Pécs-Komló-Baja térség jugoszláv kiürítése és a magyar kivonulás között, és ezt el is érte. A végtelenségig azonban nem lehetett elhúzni a dolgot, úgyhogy a magyar kormány szorult helyzetbe került. A két ígé­ret ugyan elvileg elegendő lehetett a sikerhez, gyakorlatilag azonban ahhoz még­sem lehetett eljutni, mert garancia nélkül a magyar kormány nem merte vég­rehajtani a teljes kiürítést. Deila Torrettával pedig egyenlőre nem lehetett boldogulni. Saját formuláját erőltetve ugyancsak barátságtalan magatartást tanúsított, és végeredményben beleszorította a magyar kormányt abba, hogy már korábban kidolgozott tervét szabad csapatok beengedésére a kérdéses övezetbe, valóban végrehajtsa. Július 22-én az olasz külügyminisztériumban kijelentették a magyar ügyvivőnek, hogy Olaszország Magyarország népszövetségi felvételét csak abban az esetben támo­gatja, ha Burgenland átadása előzetesen megtörténik. Valamivel később Delia Torretta tájékoztatta az olasz követeket arról, hogy nézete szerint a felvétel korai. „A magyarok - írta - még nem állták ki a próbát. Virágzik a kariizmus, Burgen­landot megszállva tartják, és a magyar kormánnyal szemben mindegyik szomszé­dos ország bizalmatlan, vagy ellenséges." A továbbiakban Deila Torretta letil­totta a felvétel megszavazását és utasította az olasz diplomatákat, hogy kollé­gáikat is befolyásolják hasonló álláspont kialakítására. Végül a külügyminiszter elérte, hogy a magyar konnány kénytelen volt visszavonni felvételi kérelmét. Az olasz külügyminisztérium nyomása még nagyobb lett, miután augusztus 27-én elkezdődött a nyugat-magyarországi felkelés. Am Deila Torretta álláspont­jával ekkor már nem esett egybe sem a budapesti, sem a bécsi olasz követ véleménye. A külügyminiszter úgy vélte, hogy Castagneto követ magatartása

Next

/
Thumbnails
Contents