Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1579-1589. (Sopron, 1994)

Regeszták

563. (I. 104.) A vármegye közönsége a következőképpen rendelkezett: az alispán úr ugyanazon felhatalmazásánál fogva semmilyen módon se tűrje el, hogy Kismarton (Kysmarthon) várának a kapitánya Baumgarten (Pangarth) és Borbola possessiók határából bármennyit is elfoglaljon. 564. (I. 105.) Néhai Beleznay Farkas fia, Beleznay István eltiltja Beleznay Orsolya asszonyt, Újfalussy (Wyffalwsy) János házastársát az eladásától, mindeki mást pedig a megvásárlásától azoknak a birtokrészeknek, amelyek a nevezett asszony tulajdonát képezik, Kövesd (Keowesd), Pórládony és Nick possessiókban fekszenek, s jelenleg zálog címén a nevezett tiltó kezében vannak. 565. (I. 105.) Beleznay István eltiltja Fánchy (Fanchy) Györgyöt is attól, hogy eladja a Ligvándon (Lynghwan), Sajtoskálban (Saythos Kai) és Kövesden (Keowesd) fekvő birtokrészeit. 566. (I. 105.) A vármegye közönsége elrendelte, hogy a Rába folyó fáinak a kivágására ugyanolyan módon menjenek a lakosok, ahogyan azt eddig is tették. A munka elkezdésének az időpontja a Húsvét ünnepe előtti negyedik vasárnap (március 3-a). Megyei Törvényszék (Sedes iudiciaria) 1583. február 25-26. (f. II-I11. p. D. Reminiscere), Újkér 567. (I. 105.) Pataky Gergely Ilona asszonynak, néhai Lőrincz (Leoryncz) Gáspár özvegyének a személyében a következőket terjesztette elő Horváth (Horwath) István (agilis) ellen, aki a vármegye fogságában van: a legközelebb elmúlt napokban Tompa Miklós házastársa a nevezett Lőrincz Gáspárt elküldte Szentmiklósra, aki miután a dolgát elvégezve hazafelé indult, a mondott mezőváros és Röjtök (Reoythek) possessio között, a közönséges úton kivont szablyával megtámadta őt és meg is ölte a perbe hívott Horváth István, aki ellen most ítéletet kér a prokurátor. Az alperes fél nem tagadja a tettet, elmondja azonban, hogy Lőrincz Gáspár sok szidalommal illette őt és mind Szentmiklóson, mind pedig a cselekedet helyszínén reája támadt, veréssel és megöléssel fenyegette, s azt mondta, hogy hozzáköti a szablyája hüvelyéhez. A meggyilkolt egyébként is mindig civakodó ember volt. A felperes erre azt válaszolja, hogy ezért nem kellett volna meggyilkolni Lőrincz Gáspárt, hiszen eljárást lehetett volna ellene indítani a törvényszék előtt is. Előállítja továbbá a tanúit is, akik a következő vallomásokat tették: