Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1579-1589. (Sopron, 1994)

Regeszták

— Polgár Gáspár (providus), Kurdách (Kwrdach) Bálint Muzsajban (Mwsay) lakó jobbágya azt vallja, hogy látta, amidőn Horváth István a szablyájával halálosan megsebesítette Lőrincz Gáspárt, aki rövidesen bele is halt a sebesülésébe. — Horváth Márk (providus), Simon

124 Muzsajban lakó jobbágya ugyanazt vallja, mint az előző tanú. — Nagy Jakab (providus), Tompa Miklós Röjtökön lakó jobbágya azt vallja, hogy jóllehet Lőrincz Gáspárnál balta volt, mégsem ütötte meg Horváth Istvánt; egyebek tekintetében a vallomása megegyezik az előző tanúk vallásával. A törvényszék a következő ítéletet hozta az ügyben: mivel az alperes maga is bevallja a tettét és a tanúk is reája vallanak, ezért a felperes harmadmagával esküdjék meg az alperes fejére. — A felperes fél letette a kívánt esküt, az alperesnek pedig fejét vették. 568. (I. 106.) Mivel a bizonyságlevelek Piroska asszonynak, néhai Bódis (Bodys) Ambrus özvegyének a Bódis Lázár ellen indított perében a jegyző úr írnokainak a figyelmetlensége következtében nem készültek el, ezért a pert a következő törvényszéki ülésre halasztották. 569. (I. 106.) A törvényszék tárgyalás alá vette Poky Erzsébet leányasszony gyámságának az ügyét; a nevezett leány apja néhai Poky Lázár, Poky Menyhért fia volt, édesanyja pedig néhai Ostffy Anna asszony (generosa), néhai Ostffy Domonkos leánya. A gyámságra a következő személyek formáltak igényt: — Poky Mihály, a mondott néhai Poky Menyhért fia, aki most követeli Zichy (Zychy) Györgytől a leány, illetve annak az összes jószágai fölötti gyámságot; — Zichy György, akinek személyében Csempész a következőket mondja: Poky Mihály nem követelhetne semmit, mivel a leány apjának a halála után, de még anyjának az életében hatalmasul elfoglalta az összes jószágot, holott sem a jegyajándék, sem a leány része nem volt abból kiadva. Nem követelhetne semmit továbbá azért sem, mivel jelenleg is pert folytat a leány ellen; ennek bizonyítására a prokurátor bemutatta a Vas vármegye ítélet- és perátküldő levelét. Mindezek alapján tehát világos, hogy Poky Mihály magának akarja elfoglalni a leányt örökösödési jogon megillető jószágokat, s ezért akarna gyámja is lenni. — Ostffy Mihály végül azért tart igényt a gyámságra, mivel a leány anyja, Anna asszony az ő vér szerint való nővére volt és a leányt az anyja után megillető jószágok az Ostffy család birtokaiból lettek kihasítva. A felek meghallgatása után a törvényszék a következőképpen ítélkezett: mivel a jószágok nagyobb része a leány anyjától ered, s mivel a leány megoltalmazására alkalmasabb Ostffy Mihály lakóhelye, hiszen az atyai jószágokon nem lakhat megfelelően, s végül, mivel Ostffy Mihály esetében nem merül fel annak a gyanúja, hogy a mondott jószágok elfoglalására törekednék, ezért úgy illik, hogy ő legyen a nevezett leány gyámja és ő viseljen gondot annak birtokaira is. A személyesen megjelent felek egymással kezet fogva kötelezték magukat arra, hogy az ítélet szerint járnak el; aki ezt nem tenné, azt 100 forint