Dominkovits Péter: Adalékok és források a soproni evangélikus városvezető és szellemi elit 17 - 18. századi társadalomtörténeti kutatásához, végrendeletek (Sopron, 2018)
Dominkovits Péter-D. Szakács Anita: Adatok és szempontok a 16-18. századi soproni evangélikus városvezető és szellemi elit történetének kutatásához, végrendeletek
DOMINKOVITS PÉTER - D. SZAKÁCS ANITA ADATOK ÉS SZEMPONTOK A 16-18. SZÁZADI SOPRONI EVANGÉLIKUS VÁROSVEZETŐ ÉS SZELLEMI ELIT TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSÁHOZ, VÉGRENDELETEK A 20. század elejétől Payr Sándor a soproni Erzsébet Tudományegyetem teológia professzora munkássága révén jól ismert, hogy Sopron városának előkelő hely jutott a reformáció eszméinek korai magyarországi felbukkanásában, amit ő Institor Pál soproni kereskedő személyéhez és tevékenységéhez, konkrétan nevezett Alsó-Auszt- riából származó, eretnek könyveinek nyilvános elégetéséhez kötött.23 A század végén, a germanista Mollay Károly a városi elithez tartozó Moritz Pál személyével azonosította a korábban foglalkozásnevéről ismert soproni kereskedőt és az ő alsó-ausztriai kereskedelmi kapcsolataihoz kötötte az eretnek könyvek Sopronba hozatalát.24 A város felekezetváltása azonban nem a protestáns könyvek korai megjelenéséhez kapcsolódik, hanem azok korai felbukkanása ellenére is a 16. század derekához, kora második feléhez, konkrétan Simon Gerengel lelkészi működéséhez kötődik. Az evangélikus tanok társadalmi elterjedését és beágyazottságát kitűnően illusztrálja az a tény, hogy aló. század végén az 1590-től belső tanácsos Faut Márk hitéért börtön- büntetést szenvedett. De hasonló mondható el a Lipcséből érkezett tanítóra, a krónikájáról jól ismert Klein Menyhértre is, aki 1591-ben hitvallása miatt nem taníthatott a német iskolában. Ez időtől pályamódosítással kereskedelemből élt meg. 1596-ban már ő volt a Soproni Kereskedő Testület céhmestere. 1602 októberében hetési Pethe Márton győri püspök azért fogatta őt és két társát el, és vetette fogságba, mert részt vettek a sopronkeresztúri (ma: Deutschkreutz, A.) evangélikus istentiszteleten. Már az eddigi sorok is érzékeltetik, a reformáció soproni befogadása cseppet sem tekinthető egy egyenes vonalú folyamatnak, miképpen az új tanok első megjelenése nem egyenlő azoknak a városi társadalmon belüli elterjedtségével, intézményesülésével. Az eddigi feldolgozottság25 alapján a reformáció soproni megjelenésére, elsősorban a 16-17. századi periodizációjára az alábbi vázlatos szakaszolást adhatjuk, sajnos a 18. századra hasonló periodizáció még nem készült el: 23 Раут Sándor: a korai városi reformációra, benne a soproni kezdetek legújabb historiográfiájára. Csepregi Zoltán: A reformáció nyelve. Tanulmányok a magyarországi reformáció első negyedszázadának vizsgálata alapján. Budapest, 2013. (Humanizmus és reformáció. 34.) 31-34. p. 24 Mollay Károly: Kereskedők, kalmárok, árosok. Moritz Pál kalmár (1511-1530). In: Soproni Szemle, 45. (1989/1.) 1-32. p. Ugyancsak a nemzetközileg elismert germanista publikálta Moritz Pál 16. század első harmadából származó kereskedő könyvét. Ld. Mollay Károly: Das Geschäftsbuch des Krämers Paul Moritz / Moritz Pál kalmár üzleti könyve 1520-1529. Sopron, 1994. 25 Elsősorban Gamauf Teofil ma is a Soproni Evangélikus Gyülekezet Levéltára által őrzött kéziratos egyháztörténete, majd ennek felhasználásával a 16-17. századi egyháztörténetét elkészítő Payr Sándor munkái adják az alapját a soproni evangélikus gyülekezet történetének. 27
