Dominkovits Péter: Adalékok és források a soproni evangélikus városvezető és szellemi elit 17 - 18. századi társadalomtörténeti kutatásához, végrendeletek (Sopron, 2018)
Dominkovits Péter-D. Szakács Anita: Adatok és szempontok a 16-18. századi soproni evangélikus városvezető és szellemi elit történetének kutatásához, végrendeletek
1.) Luther tanainak felbukkanása és hatása (1522-1526) 1522-ben Peckh Kristóf városplébános feljelentést tett Kristóf ferences szerzetes ellen, aki elmondása szerint eretnek tanításokat hirdetett a szószékről. Ennek hatására az uralkodó, II. Lajos vizsgálatot rendelt el a városban elharapódzott lutheránus tanok ügyében. A vizsgálat nyomán a királyi biztos szerint a soproni polgárok lutheránus könyveket birtokolnak, azok tartalmát többnyire kocsmai összejöveteleiken megtárgyalják egymással. Az egyik vádlott, a fent megnevezett Moritz Pál kereskedő beismerte ilyen könyvek birtoklását, azokat beszolgáltatta, a könyveket pedig a hóhér nyilvánosan elégette. 2. ) A lutheránus tanok terjedése Sopronban és környékén (1526-1565) A svájci származású Kalbermatter Péter, aki 1549 és 1551 között hirdetett igét a Szent Mihály templomban, Jeckel Bálint városi jegyző 1551. évi feljelentése szerint nyíltan a protestantizmus hitelvei alapján prédikált, tiltott könyveket birtokolt, ráadásul egyházi szolgálatai közepette a szentségek közül csak a házasság szentségét ismerte el. A német-római birodalomban a vallásháborúkat lezáró 1555. évi augsburgi vallásbéke Sopron városban is éreztette a hatását.26 A város vezetőségén kívül az evangélikus tanok a polgárság körében is egyre intenzívebben terjedtek. A valószínűsíthetően az evangélikus hitelvekkel csak szimpatizáló humanista Hummel Kristóf polgármester telekfelajánlását (am Pflaster) követően 1557-ben megépült a városi latin iskolát jogelődjének tekintő evangélikus iskola. Az, hogy az oktatási intézmény helyi társadalmi szükségletet elégített ki, jól illusztrálja az a megállapítás, hogy a város lakosságának jelentős része már I. Ferdinánd uralkodásának az időszakában is az ágostai hitvallás szerint élt. 3. ) Az evangélikus egyházközség megalapítása és stabilizálása (1565-1571) Ez a korszakos tett és folyamat egyértelműen Simon Gerengel nevéhez fűződik. Simon Gerengel az alsó-ausztriai Pottschachban született és már felszentelt papként ugyancsak e tartományban, Aspangban az új hit szellemében prédikált. Életútjából jól ismert, hogy 1551-ben prédikációi miatt fogságba vetették, 1554-ben szabadult ki. Ezt követően Rothenburgban, majd Burgheimben szolgált. 1565 elején felesége soproni rokonainál tett látogatást, midőn Sopron város magisztrátusa kérésének engedve a Szent Mihály templomban tartott prédikációt, melynek hatására meghívták a városba. 1565 augusztusában foglalta el új szolgálati helyét a Szent Mihály templomban, magát a templomot továbbra is mindkét felekezet (az evangélikus és a katolikus) egyaránt használta. Gerengel 1570-ben bekövetkezett haláláig fáradhatatlanul végezte el az isteni szolgálatot, oktatta a gyermekeket. Jelentős részben személyének 26 Cseppet sem tartható ok nélkülinek, hogy az augsburgi birodalmi gyűlés jegyzőkönyvének egy kivonata a Városi Levéltárban is fennmaradt. 28
