Bank Barbara: Sopron 1956 - Sopron város eseményei a forradalom és szabadságharc alatt (Sopron, 2017)
Dokumentumok az 1956-os soproni forradalom történetéhez
E célra az elnök törvénytelen elmozdításával megszűnt szakszervezet helyiségét foglalták le és a munkástanács ezt követően a szakszervezet feladatkörét is gyakorolta. A munkástanács foglalkozott ezután a szakszervezet hatáskörébe tartozó ügyekkel, segélyezés, tüzelő elosztás stb. A munkástanács elnökének való megválasztása után, november 4-ét követően a vádlott rendszeresen részt vett a városi központi munkástanács ülésein és az ott hozott határozatokat ismertette a gyár dolgozóival, amelyekben szerepelt az is, hogy a Kádár-kormányt nem ismerik el, a Kádárkormány bábkormány. Egyik ilyen ismertetés alkalmával a vádlott mondotta azt is, hogy ha a Kádár-kormány nem teljesíti a központi munkástanács követeléseit, és ha emiatt a munkástanács tagjainak bántódása lenne, a munkástanács kezében meg van az a lehetőség, hogy mindent megbénítsanak a városban. A végleges munkástanács megválasztása november 25-én történt, amelynek ismét a vádlott lett az elnöke. Ezt követően a munkástanács ülésén a vádlott ismertette a városi munkástanács határozatát a régi vezetők felülvizsgálásáról. Ennek során a munkástanács titkos szavazással úgy döntött, hogy a vállalat igazgatóját, a párttitkárt, a főmérnököt és a szakszervezet elnökét leváltják és más beosztást kapnak. Ezt a határozatot a vádlottnak és a munkástanács titkárának az aláírásával írásban is közölték nevezettekkel. A vádlott a határozatot szóban is közölte az igazgatóval és mondotta, hogy leváltása a munkástanács többségének a kívánságára történt és nyomban jó munkahelyet ajánlott fel a vádlott az igazgatónak. A határozatot ugyanilyen formában közölte a főmérnökkel is, akinek a vádlott a leváltása ellen szavazott, mint ez a későbbiek során kiderült. November végén egyik napon a városi munkástanács elnöke Baranyai összehívta az üzemi munkástanácsok elnökeit és felhívta őket arra, hogy tartsanak az üzemükben egy órás néma tüntetést a kormány ellen és azon fejezzék ki együttérzésüket az októberi események során meghaltak iránt. A vádlott Baranyai felhívását ismertette a munkástanácsban, amelyet egyhangúan magukévá tettek, majd gyűlésre hívták össze a ruhagyár dolgozóit a kultúrterembe, ahol a vádlott bejelentette, hogy egy órás néma tüntetést tartanak azért, mert a Kádár-kormányt nem ismerik el. Utána felhívta a gyűlés résztvevőit a Himnusz eléneklésére, az ablakokat kinyittatta, hogy a környező dolgozók is hallhassák az éneket. Ezt követően az egyes üzemrészekben a munkástanács tagjai tudatosították, hogy a néma tüntetés azért történt, mert a Kádár-kormányt nem ismerik el. 182
