Bank Barbara: Sopron 1956 - Sopron város eseményei a forradalom és szabadságharc alatt (Sopron, 2017)
Dokumentumok az 1956-os soproni forradalom történetéhez
Egy alkalommal az egyik munkateremben, amikor a munka anyaghiány miatt nem folyt rendesen, a vádlott kijelentette a munkások előtt, hogy ne is törjék magukat a munkával, mert nem vagyunk hajlandók dolgozni addig, míg itt lesznek a szovjet csapatok. Vádlottnak ezzel szemben volt olyan ténykedése is, hogy szorgalmazta a munkát, volt olyan megnyilatkozása is, amikor a gyár igazgatóját el akarták hurcolni a lakásáról, a vádlott ezt megakadályozta. Ugyancsak megakadályozta azt is, hogy az egyetemisták Kauba párttitkárt elvigyék a lakásáról A vádlott a tényállásban megállapítottakat a bűnösségre kiterjedően is elismerte, amelyet a kihallgatott tanúk vallomásai is alátámasztottak. Tagadta a Kádár-kormánnyal kapcsolatos kijelentéseinek a megtételét, amely tekintetben arra hivatkozott, hogy ő a Városi Munkástanács határozatait minden megjegyzés nélkül ismertette a gyár dolgozói előtt. A vádlott ténykedése azonban e tekintetben nem csupán a közlésre szorítkozott, hanem - a kihallgatott tanúk vallomása szerint - ilyen alkalmakkor beszédet is tartott /néma tüntetés/, melyben ő maga is állást foglalt kormányellenes magatartásáról. A megállapított tények alapján vádlott tevékenysége a maga egészében egységes és nem kétséges, hogy az ellenforradalmat szolgálta. A vádlott cselekménye szervesen beleilleszkedett az ellenforradalmi cselekményekbe, amely cselekmények, mozgalmak a Magyar Népköztársaság törvényes rendje ellen irányultak és annak megdöntését célozták. Ekként a vádlottnak a tényállásban leírt cselekményei a BHÖ. 1. pont 2. bekezdésben felvett a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettét valósítják meg. Az ügyész a szóban előterjesztett vádjában vád tárgyává tette azt is, hogy a vádlott a két napos sztrájkot szervezte, valamint azt is, hogy akadályozta a gyárban az MSZMP szervezését. Ezzel szemben a Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa a tárgyalás adatai alapján azt állapította meg, hogy december 9-én, amikor a Központi Munkástanács 48 órás sztrájkra szólította fel az ország dolgozóit, a vádlott felkereste a gyár igazgatóját és közölte vele a munkástanács nevében, hogy a Ruhagyár nem fog sztrájkolni. Ezután a vádlott az igazgatóval együtt elment Kertész István pártbizottsági tag lakására és az ő segítségét kérte a sztrájk megakadályozására. A Kertész Istvánnal való beszélgetés után a vádlott el sem ment a városi munkástanács ülésére, amelyen a sztrájkkal 183
