Csorba László: „Magyarország csillaga" Széchenyi István - 225 éve született a sopronnyéki kerület '48-as képviselője. Rövid pályakép (Sopron, 2017)
A "nemzet napszámosa" és a "legnagyobb magyar"
ra. A népek (etnikumok) összetartozási élménye azonban - alighanem a polgári átalakulás részeként és eszközeként jelentkező, új típusú kommunikáció hatására - most fölerősödött, sokkal szorosabbá vált, még mélyebben tudatosult, új vonásokat vett fel. Széchenyi nemzedéke persze ezzel a csoportpszichológiai folyamattal még nem volt, nem lehetett tisztában, így a maga nagyarságát nem történeti jelenségként élte meg, hanem ugyanolyan teremtett adottságnak tekintette, mint a többi nemzetek létét, voltaképp az egész természeti környezetet körülöttünk - a világot, ahogyan azt a Bibliában leírtak szerint az isteni gondviselés a semmiből létrehozta. Mivel azonban a nemzet mint új közösség-típus mintája az egyik legősibb közösség-típus: a vallásos csoport, így kezdettől megvolt annak a lehetősége, hogy a nemzet tagjai az új közösségi szolidaritást, a nemzeti érzést nemcsak ősi örökségnek, hanem valamiképpen feladatnak is tekintsék, amelyet ugyanolyan erkölcsi kötelesség teljesíteni, mint a Szentírás bármely más morális parancsát. Nos, Széchenyi hazafiságának, - a gyermekkori környezet ezer öntudatlan mozzanatában, azok identitásformáló azonosulásaiban rögzülő - nemzeti érzésének alighanem ez volt a legerősebb sajátossága: izzó erejű erkölcsi elköteleződés és felelősségvállalás annak az isteni küldetésnek a beteljesítésére, miszerint ha egyszer létrehozta a magyar nemzetet, akkor annak sorsán, sorsa jobbulásán az arra hivatottaknak munkálkodni kell. 61 ВН&ВШВ1
