Csorba László: „Magyarország csillaga" Széchenyi István - 225 éve született a sopronnyéki kerület '48-as képviselője. Rövid pályakép (Sopron, 2017)

Híd, város, ország - A Duna mentén...

46. A pesti Duna-part és hajóhíd. (Barabás Miklós, 1843)

híd épül, s hogy ezért, jóllehet Pesten lakni alkalmasint sohasem fogok [!], egyetlen krajcár kamatot vagy akár visszafizetést sem fogok követelni. Az a gondolat, hogy hazámnak fontos szolgálatot tettem, majd bőségesen kárpótol.” 1820-ban, 1828-ban is születtek már elképzelések egy állandó hídról, de pusztán a közlekedés könnyítésének vágya nem adott elegendő energiát megvalósításukhoz. Csak aki olyan szemmel nézett, olyan aggyal gondolt rá, hogy a híd - szimbólum, egy ifjú nemzet férfivá válásának, egy nyomorult ország felvirágzásának jelképe, csak az tudta e rendkívüli feladat rendkívüli nehézségeit legyűrni.

1832 februárjában gazdag mágnások és tőkeerős pesti polgárok Hídegyesületet alapítottak. Intézkedtek, hogy az „egész hydrotechnikai munka egy folyamrajzban [...] írassék kőre” (vagyis sokszorosítsák), majd József nádor és Pest vármegye támogatását elnyerve, vállalkozásuk felkarolásáért az országgyűléshez fordultak, „legnagyobb hihetőséggel” állítva, „hogy egy álló hídnak Pest és Buda közti physikai létesítése előttök többé nincs a lehetetlen sorában...” A híd Széchenyi gondolkodásában kezdettől több volt, mint egyszerű közlekedési műtárgy, de nem csupán a hazafias szimbólumok nyelvében lett a verbum regens. Két döntő összefüggés miatt közvetlenül illeszkedett a hazai reformteendők centrumába: egyfelől sürgetően szorította a Duna-szabályozás ügyét, mivel nagy műveiben Széchenyi még úgy látta, enélkül műszakilag megoldhatatlan

38