Csorba László: „Magyarország csillaga" Széchenyi István - 225 éve született a sopronnyéki kerület '48-as képviselője. Rövid pályakép (Sopron, 2017)
Híd, város, ország - A Duna mentén...
sének ügyében éppoly gyorsan kialakult az egyetértésük, mint a fejedelem remek lovainak dicséretében, így Széchenyi a jól végzett munka örömével s fáradtságával vonulhatott a zimonyi karanténba. A gróf Pesten is annyira szerette a Dunát, hogy mindig a partján lakott. Kezdetben a Diana-fürdő épületében - a tisztálkodni vágyó pesti polgárok Pfeffer Ignác vezette higiéniai müintézetében - tartotta szállását, melynek helyére a századfordulón a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank palotája - a mai Belügyminisztérium - épült a Roosevelt (ma már Széchenyi) téren. A Duna-parton akkoriban még nemigen andaloghatott fel s alá a város aranyifjúsága. Egy „régi gavallér”, Podmaniczky Frigyes báró - a rossz emlékű politikus és a jó emlékű városatya - meséli, hogy egy alkalommal „gróf Széchenyi István két angol lova hintóstól a Diana-fürdő udvarából, mely ház első emeletén a gróf lakott, a kocsis távollétében kirohant a kapun át a Duna folyamnak s annak alacsony falazatán le, s folyam közelében felhalmozódott szemétben oly lágy ágyra talált, hogy a piszoknál egyéb kárt sem a lovak, sem a hintó nem vallott”. A gróf később a szintén itt álló kereskedelmi (Lloyd) palotába költözött át. Gyakran álldogálhatott az ablaknál, s a szemközti Várhegy lelket simogató panorámájában gyönyörködve azon töprenghetett, miképp hozza a túlpartot közelebb. Közelebb... a két várost egymáshoz közelebb. A „hogyan?” persze régen megvolt már. 1820 szilveszterén egy hetet vesztegelt barátja, Brüdern József gróf pesti házában, mert a zajló Dunán lehetetlen volt az átjutás. „Ma azt mondtam Brudernnak - jegyezte január 4-én a naplójába -, hogy egyévi jövedelmemet fordítom rá, ha Buda és Pest közt 37 45. Karikatúra a Dunában úszó Széchenyiről, 1836
