Dominkovits Péter: Második telekkönyv 1554-1580 (Sopron, 2015)
A Második telekkönyv
tették meg a felek a városi javakat érintő ingatlan adásvétel felvallását.11 A két régi telekkönyvet követően a város telek- és adónyilvántartásai az évente vezetett ugyanezen jelzet alatt található ún. Vermögensbuchok sorozatába kerültek besorolásra. A fent megnevezett, sűrű településhálózattal rendelkező nyugat-magyarországi térség mezővárosaiból egyedül csak aló. század második feléből, az erődvárossá kiépített Győrből maradtak fenn teleknyilvántartások, amelyek létrejötte speciális körülménynek köszönhetően Thomas Eyseler építésfelügyelő tevékenységével függött össze. Győr esetében egyértelmű, hogy a telekkönyvek felfektetése szervesen egybefüggött a város funkcióinak átalakulásával, azaz aló. század második felében az erőd, illetve garnizonváros funkció felerősödésével, a város ehhez történő kiépítésével. A soproni telekkönyvek gyökeresen más típusú források voltak, mint a közel egykorú Győriek, amelyek a városi telkek és birtokosok egy időmetszetben történő nyilvántartására törekedtek, a térség városaiból a tárgyidőszakból csak a fenti győri példa ismert. A Bécs védelmét ellátó Győr erődvárosban ugyanis a telekkönyvek felfektetésére 1564-et követően, az utcahálózat kijelölése után került sor, a forrás többféle házjegyzék egybemásolásával 1564—1602 között keletkezett. A mai korra fennmaradt első kora újkori győri telekkönyv — ami a sopronival szemben szerkezetét tekintve nem ingadan adásvételeket tartalmaz, hanem utcák szerinti ház- és telekjegyzékeket — megjelenése egyértelműen összefüggött Győr erődvárossá történő kiépítésével, a bécsi udvari Haditanács tevékenységével, személy szerint Thomas Eyseler győri építés felügyelő személyével és működésével. Győrnek csupán speciális helyzete, funkciója miatt keletkezhetett telekkönyve, a régió más mezővárosaiból, így Vas vármegye székhelyéről, a győri püspökök mezővárosából, a vármegye székhelyévé vált Szombathelyről, miképpen a végvár-város, megyeszékhely funkciójú Pápa mezővárosából, amely szintén megyeszékhellyé vált,12 miképpen Sopron vármegye legnagyobb oppidumából, Csepregből sem ismert ilyen forrás.13 A tágabb térség városhálózatából még csupán a magyaróvári uradalomhoz tartozó, Sopron vármegyei ekkor mezőváros jogállású Rusztról ismert 1651-től fennmaradt telekkönyv. így úgy 11 Az egykorú telekjegyzékeket az erődváros Győrből publikálta, GECSÉNYI Lajos, 2003., 3-13. A forrás korábbi feldolgozását Villányi Szaniszló tette meg és közölte, Villányi Szaniszló, Győr vár és város helyrajza, ház és lakosság viszonyai a XVI-XVII. században. Repr. Bp., 2011. 12 Szombathely esetében aló. század végi urbáriumok, bár nem ilyen célból készültek, de azok egyfajta mezővárosi telekrekonstrukciót is megengednek, amely jelentős részben köszönhető az egykori források időbeli sűrűségének. E források e tárgybani felhasználására, ld. Horváth Tibor Antal, 1993. Az urbáriumokat közölte Zágorhidi Czigány Balázs, Szombathelyi urbáriumok és inventariumok aló. századból, Szombathely, 2000. A forrásokat részben feldolgozta Horváth Antal, Savaria-Szombathely a XV-XVIII. században, Szombathely, 1993.,/Acta Savariensia, 8./ passim. Érdemes azt is jelezni, hogy mind Győr, mind Szombathely esetében a városi jegyzőkönyvek döntően a magisztrátus előtt lefolytatott bírósági tárgyalásokat tartalmaznak, Szombathely esetében, az ún. szőlőhegyi jegyzőkönyvek tartalmaznak hasonlóképpen a városi magisztrátus előtt tett ingat- lanfelvallásokat. 13 A 16. századi Pápáról, Kubinyi András főszert: Tanulmányok Pápa történetéből, tanulmánykötetben, Szakály Ferenc, Pápa a török korban. Pápa, 1996. A ruszti telekkönyvre a figyelmet felhívja: Allgemeine Landestopographie des Burgenlandes. Hg. von BL. Landesregierung, Eisenstadt,1963. S. 513. A források jelenleg is Rust-on/A., az 1681-től szabad királyi városi kiváltságokat nyert város helyi levéltárában kutathatók. 7
