Dominkovits Péter: Második telekkönyv 1554-1580 (Sopron, 2015)
A Második telekkönyv
a város topográfiájához.6 Az ingatlan vagyonról, mind a külterületi, mind a belterületi ingadanokról alapvető információkat szolgáltatatnak e források és így tehát bizton állítható, hogy az ún. kora újkori, aló. századi telekkönyvek bejegyzései valójában nem a 18. századtól évenként fennmaradt telek- és vagyonösszeírásokkal rokonítható források, azok egyfajta korai előzményei, hanem e bejegyzések valójában a tulajdonos és hitves nevében kelt ingatlan adásvételi felvallások, ahol az eladó felek leszármazottaik nevében is szavatosságot vállalnak a vevő fél irányában az adásvétel érvényességét illetően. A telekkönyv adta társadalom- és várostörténeti topográfiai adatsorok mellett a telekkönyvi bejegyzések jegyzőnként csekély mértékben módosuló formuláinak vizsgálata nyelv-, művelődés és társadalomtörténeti aspektusokkal is bővíthetik a kora újkori városi kancelláriára vonatkozó ismereteinket. Mindezt azért is érdemes kihangsúlyozni, mert amíg a közeli Kőszegről ismert egy, a városi kancellária különböző dokumentumainak kiállítását segítő, a soproni származású Paul Dauchner kőszegi jegyzőnek tulajdonított jelentős iskolázottságról tanúskodó formuláskönyv, Sopronból máig nem ismert ilyen corpus,7 csupán a hivatalviselői esküszövegek egy tárgyidőszakból származó rövid mintagyűjteménye.8 Ezért külön figyelmet érdemel Michael Wirth jegyzőségének idejéből származó, az 1562. évre datált, jelenleg isme- reden okból megfogalmazott mindenféle ingadantípus adásvételére vonatkozó formula, amelynek használatával a telekkönyvekben nem találkozhatunk.9 A soproni telekkönyvek bejegyzései egyértelműen a városi magisztrátus előtt, mint egy hiteleshely előtt tett felvallások, e forrástípusok információit, műfajukat tekintve leginkább a hiteleshelyeken tett fassiókkal rokoníthatóak, azzal a megszorítással, hogy az ingatian pontos beazonosításának adatai, tulajdonlása, szomszédolása, fekvése mellett alapvetően hiányoznak a konkrét ingadanforgalom értékére vonatkozó adatolások (azaz e forrástípusok nem szolgáltatnak információkat az adásvételben érintett ingadanok forgalmi értékéről), így ez a gyakorlat teljességgel eltér a hiteleshelyi ingadanfelval- lásoktól, ahol az ingadan adásvételének, avagy a cseréjének a pénzértékviszonyait is rögzítették. A soproni régi telekkönyvek vezetése gyökeresen eltér a modern telek- könyvezéstől, amelyben az a külön- külön birtoklapokon a tulajdonos változások követése a meghatározó szempont.10 A korszak forrástípusai közül ez egyértelműen ez utóbbi sajátosság kivételével a hiteleshelyeken megtett birtokadásvételekkel rokonítható, csak ebben az esetben nem egy speciális funkciójú, közjegyzőt helyettesítő egyházi intézmény, világi papság székes, avagy társaskáptalana, avagy valamely e funkcióval rendelkező szerzetesrendi konventje előtt, hanem a város magisztrátusa előtt 6 A nagy munka eredménye a DÁVID Ferenc vezetésével elkészült várostopográfia. 7 Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára, Kőszegi Fióklevéltára formulás könyvek 1-2. kötet. Mollay Károly: Egy kőszegi formuláskönyv soproni vonatkozásai. In: Soproni Szemle, 42., 1988. 2. sz., 37-40. 8 MNL GyMSM SL, SVL, Lad. VIII. et H. Fasc. 6. No. 252., Varia antiqua juramenti formulae. 9 MNL GyMSM SL, SVL, Lad. XIX. et T. Fasc. 8. No. 387/48. 10 Erre példa, Kováts, Frantz: Pressburger Grundbuchsführung und Liegenschaftsrecht im Spaetmittelalter. Eine einleitende Studie zur Herausgabe zur Pressburger Grund- und Satzbuch 1439-1517., Weimar, 1918. 6
