Forradalmak sodrában; A Tanácsköztársaság Sopronban és Sopron vármegyében a kortársak szemével (1920-1921) (Sopron, 2014)

Dominkovits Péter: Kutatottság, aktualitás, lehetőségek - szempontok a Tanácsköztársaság helyi forrásbázisának feltárásához

szétfeszítő etnikai törekvések tovább árnyalták; közvetlen térségünkben, Nyugat- Magyarországon a németség társadalmi-politikai szerveződése, identitás keresése, polarizálódása volt a legmeghatározóbb, de a horvátság etnikai—kulturális, politikai törekvéseivel is számolni kell. Szélesebb történeti kontextusba ágyazva a proletárdiktatúra a világháborús vereséget követő gazdasági, politikai és társadalmi válságra adott egyik alternatív válaszként is értelmezhető, amely egyedüli alternatívaként a magántulajdonon alapuló polgári demokratikus rend helyett egy ideális kollektív társadalom megteremtését ígérte. A Tanácsköztársaság történeti helye újragondolásának fontosságára már az 1990-es évek történetkutatása felhívta a figyelmet.12 Míg a rendszerváltozást követő első évtizedben a probléma exponálásán kívül minimális előrelépés történt,13 a második évtized végén több új alapvető tanulmány jelent meg,14 az új évtizedben pedig e témakör mind az ún. megyei, mind az egyházi levéltárak tudományos munkáiban fontos lett. Elég itt kiemelni a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára 2012. évi, az 1919. év egymás ellenében megfogalmazódó imperium váltásainak vidéki történéseit esettanulmányokon keresztül Stendhal-i címválasztással bemutató („Vörös és fehér...”), a következő esztendőben (2013) kötetté érlelt konferenciáját, avagy a Magyar Piarista Rend máig egyedülálló, minta értékű forráskötetét a rend Tanácsköztársaság alatti történetéről.15 A kérdéskör újabb szempontját, a magántulajdon kommunizálását vizsgálta egy kisváros, Szentendre példáján az egyik legfrissebb esettanulmány.16

E kis bevezető nem kíván historiográfiai áttekintés igényével fellépni, reményeink szerint a források további értelmezését, elemzését segíti a kötet irodalomjegyzéke is. Csupán jelzésként álljon itt, hogy Sopron város és vármegye esetében is igaz, hogy máig forrásértékkel rendelkeznek a kortárs visszaemlékezések és adatgyűjtések, miként mind kiterjedt forrásbázisát, mind adatolását tekintve nagy fontosságúak Környei Attila 1960-as évek végétől az Arrabona múzeumi évkönyvben és a Soproni Szemlében megjelent tanulmányai.17 A Szerző az őszirózsás forradalom soproni eseményeinek bemutatása mellett18 gazdagon ada- tolva felvázolta a döntően szociáldemokraták által uralt soproni tanácshatalom működését, írt az apparátus kiépüléséről, a belső konfliktusokról, a hatalom megőrzésére végbevitt tevékenységekről, valamint az ellenforradalmi és annak nyilvánított mozgalmak elleni fellépésekről, megtorlásokról.19 Ugyancsak ő dolgozta fel monográfiái igénnyel a Tanácsköztársaság bukása utáni helyi közállapotokat (az ellenforradalom felelősségrevonását, megtorlását, a legális szerveződést, valamint a város és vidéke gazdasági helyzetét).20 Munkái az elkövetkező kutatások meghatározó kiindulópontjai.

A meglévő, valójában monográfiává összeálló eredmények mellett jelentősek a hiányok is. E téren nem csak új szempontú feldolgozásra gondolhat az Olvasó, hanem olyan hiátu- sokra, mint a városi, vármegyei hivatali adminisztráció átalakulásának, az új hatalmak kiépülésének részletes bemutatása, archontológiai (prozopográfiai) adatolású hivataltörténete,21 a

Szempontok a Tanácsköztársaság helyi forrásbázisának feltárásához

,2 Ezzel kapcsolatban a témának korábban monográfiát szentelő Hajdú Tibor a problémakörrel kapcsolatos szakmai, népszerűsítő problémafelvetó munkái: Hajdú 1992., Hajdú 1994., Hajdú 1998.

13 Új témakörként fogalmazódott meg az egyház és állam viszonya a proletárdiktatúra idején. A megtorlások témakörben az egyházi likvidáló biztos Fáber Oszkár és Apáthy István perét historiográfiai szempontból is gazdag szakirodalommal dolgozta fel: Fazekas 2001.

14 L. Múltunk 2009—2010. évfolyamait további szakirodalmakkal.

15 Nagy 2013, Szakál-Koltai 2013.

16 Magyar 2014.

17 A régiót érintő mind a régebbi, mind az újabb könyvészetről 1. az irodalomjegyzéket.

18 Környei 1968.

19 Környei 1974.

20 Környei 1981.

21 A levéltári iratanyag és a hivataltörténet összefüggésére Kőszeg példáján: Bariska 1979.

17