Forradalmak sodrában; A Tanácsköztársaság Sopronban és Sopron vármegyében a kortársak szemével (1920-1921) (Sopron, 2014)

Dominkovits Péter: Kutatottság, aktualitás, lehetőségek - szempontok a Tanácsköztársaság helyi forrásbázisának feltárásához

Dominkovits Péter

munkáját. Emiatt 1919 szeptember végén fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen.5 Sopron törvényhatósági jogú város élén 1918. augusztus 1-jétől Thurner Mihály állt; a polgármesterséget fölöttébb nehéz időszakban vette át az országgyűlési képviselővé választott Töpler Kálmántól. 1918. december 31-én a Károlyi kormánytól kormánybiztosi feladatot kapott, amit polgármesteri feladatai megtartásával látott el. A Tanácsköztársaság idején az adminisztráció vezetője lett, ellenforradalmi kapcsolatok gyanújával rövid időre le is tartóztattak. 1919. augusztus 5-én a város közigazgatása újra az ő vezetése alá került, az átadás—átvétel a következő napokban is tartott.6 A kommün bukása után az 1919. március 21. előtti állapotok visszaállítására törekedve várospolitikában, de az 1918. december 31-e óta először 1919. szeptember 27-én, majd a rákövetkező napokban folytatólagosan megtartott közgyűlésben (szeptember 29.), valamint a sajtóban éles csatározások bontakoztak ki személye körül, így igazolására fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen.7 Ugyancsak így járt el Heimler Károly városi rendőrfőkapitány is, akit nem sokkal a Tanácsköztársaság létrejötte után Kellner Sándor népbiztos hivatalából felmentett. Az érintettség miatt igazolási eljárásuk lefolytatásához Fertsák Jenő Sopron város és vármegye kormánybiztosa Moson vármegye fegyelmi választmányától kért, és Szontagh Jenő személyében kapott delegáltat.8 Az egyedi hosszúságú városvezetői, várospolitikusi pályát kísérő politikai vitákban többször is felmerült ez a jól dokumentált igazolási eljárás, amely mind az eljárást teljességét tekintve, mind kortörténeti részleteiben - a forradalmak koráról, a kommün alatti politikai, gazdasági viszonyokról primer visszaemlékezést nyújtva — máig feltárásra vár.9

A soproni polgári elit sorsfordulóját érzékelteti a Thirring család könyve is. 1919. március 14-i nappal Thirring Lajos „a kitűnő jogtudós és kodifikátor” elhunytára emlékezett a forrás írója, Thirring Gusztáv, majd az egy héttel későbbi rendszerváltozás és következményei az alábbi sorokat indukálták: „A kommunizmus kitörése nagy nyomorba döntött; nehéz idő volt, örökös remegésben éltünk, életünk, vagyonunk sohasem volt biztonságban. Vagyonunk elpusztulása és a megélhetés nehézségei arra indították Emmi lányomat, hogy ő is hivatalt vállaljon.. .”.10

A vesztes világháborút, az Osztrák—Magyar Monarchia, majd azon belül a történeti Magyarország széthullását követő elhúzódó gazdasági, politikai, társadalmi válságokra terrorral járó rendszerváltozások próbáltak alternatívákat nyújtani. A társadalmi, gazdasági helyzet destabilizálódását csak felerősítették a tendenciáiban olykor egymásnak ellentmondó jelentős migrációs hullámok — pl. 1918 őszétől menekülés a forradalom, majd kommün elől, Tanács- köztársaság bukásával az új elit menekülése amit a régi részleges visszaköltözése kísér, az elcsatolt területekről a csonka országba költözés.11 Mindezeket a tendenciákat a Monarchiát

5 Tóth 2000. 337., Környei 1974. 35., SH, 6. 1919. szept. 28.,., 3. old., vö.: Sajnos a fennmaradt személyi irattöredék a tárgyidőszakhoz kevés információt ad: MNL GyMSM SL XIV. 92. Gévay-Wolf Lajos Sopron vm. alispánjának iratai, 1. d.

6 Környei 1974. 34—35., Turbuly 1998. 9—10., 38—39., Thurner 1919. március 29-én a városi apparátus élén fogadta Kellner Sándor népbiztost: SVM, 1919. mátc. 30., 3.., SVM, 1919. aug. 6., 3.. A kommün soproni hivatalainak felszámolása a hivatalvezetők szerint 1919 augusztus közepére megtörténik: SVM, 1919. aug. 7., 4.

7 SH, 1919. szept. 28., 5.. SH, 1919. szept. 30., 3., MNL GyMSM SL IV. B. 1401.a. Sopron Város Levéltára, Sopron Város Törvényhatósági Bizottságának iratai, Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1919. szept. 27.

8 SVM, 1919. márc. 29., 3. A rendőrség államosításával 1920 elején Heimler a törvényhatósági bizottságtól búcsúzott: SH, 6.1920. febr. 19.

9 MNL GyMSM SL XIV. 28. Sopronyi-Thumer Mihály soproni polgármester iratai, 2. doboz.

10 MNL GyMSM SL XIII. 37. Thirring család levéltára, Thirring-családkönyv, sz. old.

11 Új kutatások egyaránt vizsgálták a migráció jelentőségét, pl. Dövényi 1997. 7-10., Ormos 2010. az egymást követő terrorhullámokat pl. Konok 2010. a magát tudatosan ellenforradalmiként definiáló új rendszer rendészeü szervezeteinek kiépülését pl. Kovács 2009. illetve a forradalom és konszolidáció problémáját: Varga 2010.

16