Forradalmak sodrában; A Tanácsköztársaság Sopronban és Sopron vármegyében a kortársak szemével (1920-1921) (Sopron, 2014)
Németh Ildikó: "A Tanácsköztársaság történetére vonatkozó Adatok gyűjtésére szervezett Országos Bizottság" és Működésének soproni vonatkozásai
NÉMETH ILDIKÓ „A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉRE VONATKOZÓ ADATOK GYŰJTÉSÉRE SZERVEZETT ORSZÁGOS BIZOTTSÁG” ÉS MŰKÖDÉSÉNEK SOPRONI VONATKOZÁSAI A hivatalos történelemkönyvek szerint 1919. augusztus 1-jén ért véget a Tanácsköztársaságnak nevezett korszak, amely sokak — első világháborútól amúgy is sújtott — életét gyökeresen felforgatta, s amelynek közelgő száz éves évfordulója lehetőséget kínál számunkra, hogy most már talán a történeti távlat adta objektivitással tekintsünk vissza az eseményekre. Ránk, az utókorra is gondoltak azok a belügyminisztériumi tisztviselők, akik szinte azonnal a Tanácsköztársaság bukása után kezdeményezték egy bizottság felállítását, kimondottan a proletárdiktatúra történeti adatinak összegyűjtése céljából. Viszonylag korán, 1919. december 5-én Budapesten, a Központi Városházán tartotta alakuló ülését a „Tanácsköztársaság történetére vonatkozó adatok gyűjtésére szervezett Országos Bizottság”, amelyben szinte valamennyi minisztérium és kormányzati szerv képviseltette magát. A belügyminiszter 380/1920. B. M. számú körrendeletében értesítette a városi és vármegyei törvényhatóságokat, hogy „a minisztertanács méltányolva annak fontosságát, hogy az elmúlt bolseviki rémuralom (u.n. proletárdiktatúra) története minden vonatkozásban kiderítve annak idején hiteles adatok alapján írassék meg és e gyászos emlékű mozgalom social politikai tanulságai a magyar nemzet consolidatioja és jövőjének biztosítása érdekében értékesíttessenek, az 1919. évi szeptember 18.-án tartott ülésében előterjesztésemre, a [proletárdiktatúra] történetének megírásához szükséges minden irányban kiterjedő adatgyűjtés megszervezését kormányfeladatnak nyilvánította és ezen munkálatoknak az általa elfogadott irányelvek szerint való megindítására és végrehajtására engem hatalmazott fel. ’n Az operatív munka koordinálásával tekintélyes szakembert, dr. Csánki Dezső1 2 főlevéltárost, a Magyar Országos Levéltár igazgatóját bízták meg, aki helyettes államtitkárként elnökölt a Bizottságban. A fent említett rendelet szerint, mivel a proletárdiktatúra az állami és jogrend megbontására törekedett, ezért a tanulságok levonása és a védekezés is állami feladat, melyben az ország hatóságainak, testületéinek, közintézményeinek és azok munkatársainak is részt kell venniük: valamennyi törvényhatóságban egy megbízott tisztviselő vezetésével kell összegyűjteni az adatokat, és azokat az Országos Bizottsághoz továbbítani. Az összegyűjtött anyag az Országos Levéltár őrizetébe kerül. A nagy létszámú Országos Bizottság Csánki vezetésével alakította meg az intéző bizottságot, amely 1920. január 8-án a Központi Statisztikai Hivatalban tartotta első, alakuló ülését.3 A belügyminisztériumi körrendelet után Csánki Dezső 1920. március 16-án kelt körlevelében fordult a törvényhatóságokhoz, melyben tájékoztatást kért a megkezdett adatgyűjtésekről, illetve arról, ki lesz a kapcsolattartó személy, akihez a bizottság közvetlenül fordulhat. Egyúttal mellékletben megküldte az adatgyűjtés módjára vonatkozó központi utasítást, valamint az egyes igazgatási területekre vonatkozó részletes vázlatot. Az utasítás külön felhívta a törvényhatóságok vezetőinek figyelmét, hogy a gyűjtést országosan egységes elvek szerint kell végezni - erre vonatkozólag adott részletes iránymuta1 MNL OL K46 Tanácsköztársaság történeti adatainak gyűjtésére szervezett Országos Bizottság (TAGYOB) iratai 1919—1928,1. d. Alakuló ülés jegyzőkönyve 1919. december 15. Budapest, Központi Városháza 1-7. 2 Dr. Csánki Dezső (1857 Füzesgyarmat—1933 Budapest) történész, levéltáros, 1912-1932 között a Magyar Országos Levéltár igazgatója, majd főigazgatója. 3 MNL OL K46 1. d. Intéző bizottság megalakulásáról jegyzőkönyv, 1920. január 8. Budapest, KSH 13—16. 9
