Forradalmak sodrában; A Tanácsköztársaság Sopronban és Sopron vármegyében a kortársak szemével (1920-1921) (Sopron, 2014)
Németh Ildikó: "A Tanácsköztársaság történetére vonatkozó Adatok gyűjtésére szervezett Országos Bizottság" és Működésének soproni vonatkozásai
Németh Ildikó tást a több oldalas irat. Az Országos Bizottság elképzelései szerint az adatfelvételt, adatszolgáltatást az egyes intézmények szintjén kellett kezdeni, azokat törvényhatóságonként — kiemelt fontosságú ügyek esetén az eredeti iratokat mellékelve — egy kézben kellett összegyűjteni. Egy erre kijelölt hivatalnoknak kellett azután elkészítenie a hozzá beérkező iratokból összefoglaló jelentését, majd az egész anyagot továbbítani az Országos Bizottsághoz. Az országos gyűjtést azonban nem száraz, sablonos jelentések újabb tárházának szánták a szervezők: „Igen erősen hangsúlyoztuk azonban, hogy nem száraz aktaszerű jelentéseket kérünk, hanem jellemző feldolgozásokat, amelyek nemcsak az aktákat szólaltatják meg, hanem a fontos eseményeket jelentőségük szerint kidomborítják és kitejeszkednek az olyan jellemző apróságokra is. amelyekről írásos feljegyzés nem maradt. A hivatalos aktaanyag összegyűjtése mellett tehát még fontosabb feladat az egyéni gyűjtés, a jellemző tényeknek és beszélgetéseknek összegyűjtése, hogy az utókornak azok is megmentessenek. ’4 5 A szervezők külön felhívták a figyelmet a lényegi kérdések és a kevésbé fontos apróságok elkülönítésének szükségességére, és elvárták a forráskritikai jellegű kiegészítéseket is. „Nem pletykákat akarunk összeszedni, nem elfogult emberek tendenciózus jelentéseit óhajtjuk összegyűjteni, ezért kérjük, ne méltóztassanak megengedni, hogy különösen az egyéni gyűjtés és az összefoglaló jelentések kapcsán olyan adatok jussanak a gyűjtés anyagába, amelyek alkalmasak az objektív történetírás félrevezetésére. Épp ezért köszönettel vesszük az olyan egyes írásokhoz csatolt kritikai megjegyzéseket is, amelyek az író esetleges elfogultságára, tévedéseire, helytelen megítéléseire vonatkoznak. Az ilyen megjegyzések az illető irathoz csatolandók és aláírással látandók el. Ugyancsak kérték a helyi sajtótermékek, újságok, plakátok, nyomtatványok, tárgyi emlékek beszolgáltatását és az Országos Levéltárba való továbbítását. Azon személyek működéséről is kértek adatokat, akik a Tanácsköztársaság fennállása alatt a rendszert támogatták tevékenységükkel. Az igazságszolgáltatás körébe tartozó szervek (ügyészségek, bíróságok, büntetés végrehajtás) adatgyűjtését azonban a törvényhatóságoktól függetlenül kezelték, azok saját felsőbb szerveiknek küldték meg jelentéseiket, amelyeket azután központilag juttatott el az igazságügy minisztérium az Országos Bizottsághoz. — Ennek az eljárásnak köszönhetjük, hogy a soproni országos fegyintézet jelentése, valamint a soproni ügyész jelentése is elégséges terjedelemben fennmaradt a bizottsági anyagban - az eredeti iratcsomók ugyanis nem kerültek be a levéltárba.6 Hasonló módon a statisztikai jellegű adatgyűjtést a Központi Statisztikai Hivatalhoz irányították. Az útmutató utolsó bekezdése rendelkezett az adatszolgáltatás határidejéről is: legkésőbb 1920. szeptember 1-jéig be kellett (volna) küldeni az adatokat. Ez a bravúr azonban nem csak a soproniaknak nem sikerült, hanem sok más törvényhatóságnak sem. Az irat hátoldalán Dr. Házi Jenő7 soproni főlevéltáros kézírásával találunk egy feljegyzést, mely szerint 1920. június 30-ig kéri a városi intézményektől az adatok beszolgáltatását, hogy rendszerezhesse és továbbküldhesse azokat. A 2. számú melléklet tartalmazta az adatgyűjtés részletes vázlatát: 17 fő témacsoportot különböztettek meg, ezen belül sorolták be az egyes ágazatokat, intézményeket, melyek a társadalmi-gazdasági—kulturális élet szinte minden terét lefedték. Az erősen ideológiai bevezető fejezetek után (a bolsevizmus előkészítése, története, külpolitikája, hadügye) következ4 MNL GYMSM SL XV.86. A Soproni Levéltárban raktárrendezés során fellelt, beazonosíthatatlan provenienciá- jú iratok gyűjteménye I. sorozat. Lymbus 343. Központi utasítás a törvényhatóságok számára az adatgyűjtés módjáról. Budapest, 1920. március 16. 5 A törvényhatóságok számára megküldött központi utasítást 1.: I/3/a. sz. dokumentum (Bp., 1920. márc. 16.) 6 MNL OL K46 II/4/b A Soproni Királyi Országos Fegyintézet igazgatóságától, 261-269. MNL OL K46 II/4/1 A Soproni Királyi Ügyész jelentése, 1563-1590. 7 Dr. Házi Jenő (1892 Vasárut—1986 Sopron) történész, levéltáros, 1918 és 1950 között a Soproni Városi Levéltár igazgatója. 10
