Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban; Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei (Sopron-Budapest, 2014)
A különleges közszemlék színhelye (1622, 1681) - a régi városháza (Fő tér 1.)
Mind a régi épületről, mind az új városháza építéséről számos korabeli fénykép maradt fenn. Sőt, a régi városháza homlokzatán egykor elhelyezett kronosztikonok közül két töredék napjainkig is fennmaradt: ma a városháza udvarán láthatóak. Ezek olyan latin nyelvű feliratok voltak, amelyek nagyobb mérettel és színezéssel kiemelt betűi - római számokként összeadva - az emlékállítás, jelen esetben a városháza felújí- tásának-díszítésének évszámát adták ki. A magyar korona legfőbb őrzési helyévé és közszemléinek helyszínévé a városházát elsősorban mégsem kiemelkedő városi funkciója tette. Ez mindenekelőtt azzal állt összefüggésben, hogy városházi tanácsterem mindhárom soproni koronázás alkalmával az országgyűlés egyik táblájának, azaz a magyar rendek tanácskozásainak helyszíne volt. 1622-ben és 1625-ben a felsőtáblának, 1681-ben pedig az alsótáblának adott helyet. így a magyar politikai elit - már csak biztonsági okokból is teljesen érthetően - mindig saját tanácskozásainak helyszínén őriztette a koronát. E tradíció kialakulásában meghatározó szerepet játszott az is, hogy 1622 júliusának közepén a rendek ellenőrizni kívánták a Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől közel három esztendő után visz- szaszerzett koronázási jelvényeket. Erre pedig - miként a fentiekben láthattuk - a felsőtábla üléstermében, a városházi tanácsteremben került sor 1622. július 12-én. 94. A régi városháza lebontása 95. A Petz-krónika a Szent Korona 1681. decemberi Sopronba érkezéséről 67
