Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban; Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei (Sopron-Budapest, 2014)
A különleges közszemlék színhelye (1622, 1681) - a régi városháza (Fő tér 1.)
A díszes városi bevonulásokat követően mindhárom koronázódiétán a városházára hozták a felségjelvényeket. A koronaládába bezárva általában egy vörös bársonnyal bevont, nyitott díszes kocsin érkeztek, amelyen az uralkodó biztosai és a magyar koronaőrök ültek. A kocsi mellett kétoldalt gyalogos koronaőrző katonák (hajdúk), német muskétások és a város e megtisztelő feladatra kijelölt polgárai haladtak - miként ezt az 1681. decemberi események kapcsán a soproni Petz-krónika is rögzítette. A koronázási jelvények közszemléik után is hosszabb ideig a városházán maradtak. 1622 nyarán július 11-től feltehetően a 26-án tartott koronázás előtti napokig. 1625-ben a november 30-át követő napokban tárolták itt őket, talán egészen a december 8-ai ceremóniáig. Erre az alkalomra az épület jelentős részét kifestették és felújítottak, miként ezt a város számadáskönyve bizonyítja. Végül 1681-ben a december 5-ei megérkezéstől a koronázást megelőző napig (8-ig) biztosan itt őrizték a felségjelvényeket. Azaz a magyar korona a három alkalommal összesen mintegy 25 napon át tartózkodott a városházán. Az első két koronázás után így érthetően került fel ábrázolása - több uralkodóportréval együtt - a nagyterem falára, amíg az 1676. évi tűzvész el nem pusztította. Napjainkra a régi épületből számos értékes tárgyi emlék maradt fenn: a városi levéltárban egykori alaprajzai, a Soproni Múzeum gazdag gyűjteményében pedig 17-19. századi festmények, szobrok és bútorok, valamint polgármesteri és városbírói jogarok, illetve egy polgármesteri csengő a 18. század elejéről. Mindezeken túl pedig egy fából faragott, színesre festett városcímer a 18. századból - az 1622. évi címerbővítésnek megfelelően természetesen a kétfejű sassal és az uralkodópár monogramjaival ékesítve. Ez feltehetően magából a tanácsteremből származik. A korona által több alkalommal „meglátogatott” tanácstermet magát egy 19. század végi fényképről ismerjük. Sőt, az ezen látható, az 1780-as évekből származó ajtó ma igencsak különleges helyen emlékeztet a helyiség egykori kiemelkedő szerepére. Manapság ezen keresztül léphetnek be ^ 96. A városbírói jogar 1642-ből 97. Sopron város 18. századi címere az egykori tanácsteremből 68
