Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban; Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei (Sopron-Budapest, 2014)
Sopron városa új címert kap - 1622. augusztus 4.
A város uralkodó iránti hűségéről tanúskodó címerállat majdnem biztosan a neves polgármester, Lackner Kristóf (1571-1631) kezdeményezésére került az új címerbe. O ugyanis a heraldika iránt nemcsak kiemelt érdeklődést mutatott, hanem a magyar koronának szentelt nevezetes munkája (Coronae Hungáriáé emblematica descriptio, 1615) mellett a sas emblematikus ábrázolásával egy külön kis kötetben (Maiestatis Hungáriáé Aquila, 1617) is foglalkozott; így jól tudta, hogy sokféle jelentése miatt az különböző értelmezésekben használható. Az erdélyi fejedelmet 1619 novemberétől 1621 májusáig támogató szabad királyi városból így lett 1622 nyarának végén a Magyar Királyság meghatározó politikai kiegyezésének színhelye és új koronázóvárosa. Erre a kiemelkedő szerepkörre a település különböző helyein azután évszázadokon át, egészen a 20. század közepéig emlékeztetett az 1622 augusztusának elején kapott új városcímer. Többek között így volt ez a régi, majd a 19. század végén emelt új városházán és annak üléstermében is. S noha a rendszerváltást követően, 1990-ben jelentősebb viták közepette Sopron városa - középkori pecsétjének címerére emlékeztető - új címert választott magának, az önkormányzati ülések helyszínén a város polgármesterének és vezető tisztségviselőinek régi karosszékein mind a mai napig az uralkodói monogramos, 1622. évi címer díszeleg... 56. Sopron város polgármesterének napjainkig használt régi karosszéke a város 1622. évi címerével 42
