Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban; Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei (Sopron-Budapest, 2014)
Az első soproni királyné-koronázás - 1622. július 26.
ben hamarosan egy újabb, a soproni országgyűléseket és helyszíneiket bemutató könyvben szólunk.) A koronázási ceremónián számottevő szerephez jutó magyarok jól tükrözték a 17. század második kiegyezésének létrejöttét. A Szent Koronát az újonnan megválasztott nádor, egyúttal az erdélyi fejedelem egykori főkapitánya, Thurzó Szaniszló (43. kép) vitte. Neki azonban ezt egyik legfőbb politikai ellenfelének, a mindvégig királyhú Pázmány Péter esztergomi érseknek kellett átadnia, aki az egész szertartást celebrálta. Ám Bethlen egykori táborából még sokan mások is szerephez jutottak. A fejedelem másik volt főkapitánya, Széchy György vihette például az országalmát, majd tölthette be a koronázási banketten az étekfogómester tisztét. Ám ezt azon nagyurak közvetlen környezetében tehette meg, akik a megelőző esztendőkben végig Habsburg-pártiak maradtak, mint Esterházy Miklós, Bánffy Kristóf, Zrínyi György és Pálffy István. A szertartás után további ünnepségek következtek. A hivatalos ceremóniát délután a városházán vidám táncmulatsággal tették emlékezetessé, amely egészen este hét óráig tartott. Ezen a császár és a magyar nagyurak mellett az új magyar királynéval - II. Ferdinánd kifejezett kérésére - még a spanyol követ is táncra perdült. Majd másnap feltehetően az uralkodó szállásán díszes színielőadást (Commedia in musica) tartottak. Ezt az újabb kutatás a Habsburg Monarchia egyik legkorábbi operaelőadásaként valószínűsíti. A soproni királyné-koronázás összességében tehát jól jelezte, hogy 1618 júliusához, majd 1620 augusztusához képest ismét nagyot fordult a világ Magyarországon. 11. Ferdinánd pozsonyi koronázása, majd Bethlen Gábor besztercebányai királyválasztása után a császár és király új feleségét 1622 nyarán a magyar rendek királynéjuknak fogadták el. A Magyar Királyság rendjeinek lojalitását sikerült visszaszerezni. Sopronban helyreállt a korábban felborult egyensúly a bécsi udvar és a magyar rendek között. 53. A magyar koronázási palást, a jogar, a kard és az országalma
