Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban; Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei (Sopron-Budapest, 2014)
Sopron városa új címert kap - 1622. augusztus 4.
Az 1622. nyári soproni koronázó országgyűlésen a Habsburg-udvar kompromisszumkényszerét a magyar rendek különféle csoportjai rendkívül taktikusan használták ki. A főrendek és a nemesség mellett a szabad királyi városok és a különféle szerzetesrendek is felhasználták az eseményt arra, hogy privilégiumaikat az uralkodóval megerősíttessék, vagy bővíttessék, sérelmeiket pedig orvosoltassák. A legszimbolikusabb példának talán maga Sopron tartható. A város ugyanis a kompromisszumok kellős közepén, 1622. augusztus 4-én kapott új, egészen a 20. század közepéig használt bővített címert. Az uralkodói adománylevél szövege érzékletesen emelte ki Sopron városának a kiegyezés megszületésében tett szolgálatait. Mindenekelőtt azt, hogy nemcsak egy országgyűlésnek, hanem egy királyné-koronázásnak is helyszínt adott: „ama rendkívül ártalmas belviszályok után a mondott városunkban országgyűlést hirdettünk és az öldöklő háború különféle maradványait mint valami szikrákat kioltottuk, a nézetkülönbségeket elegyengettük, s a számunkra igen kedves, fent említett Magyar Királyságunkban lakó híveinket megbékéltettük [..., majd] a karoknak és rendeknek az egyetértésével, szerencsés előjelek mellett lezajlott hitvesünknek, a fenséges Eleonóra császárnénak a koronázási ünnepsége, mely esemény emlékét nagy hírének köszönhetően méltán kell továbbadni és ünnepelni sok nemzedéken át. ” Mindez a város címerén is meghatározó nyomot hagyott. A pajzs feletti sisakdíszre az események örök emlékeztető jeleiként új elemek kerültek. Nevezetesen egy kétfejű császári sas, valamint rajta II. Ferdinánd és a frissen megkoronázott felesége, Eleonóra királyné monogramja (FE). 55. Sopron városának 1622. évi új címere (II. Ferdinánd és Eleonóra királyné monogramjával) 54. Ismeretlen prágai festő: Lackner Kristóf portréja, 1602 40 Sopron városa új címert kap - 1622. augusztus 4.
