Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban; Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei (Sopron-Budapest, 2014)
A korona Bethlen Gábor birtokában - 1619-1622
A korona Bethlen Gábor birtokában - 1619-1622 1463 nyara után a Szent Korona csupán bő másfél évszázaddal később, 1622 júliusában járt újra Sopronban. A látogatásra ismét a felségjelvény egyik legkülönlegesebb kalandját, több éves kényszerű, ezúttal magyarországi utazását követően került sor. 1440-hez hasonlóan ugyanis 1619 őszén a korona (a ládájában őrzött többi koronázási jelvénnyel együtt) a törvényes magyar királytól, II. Ferdinándtól (1619-1637), illetve a magyar rendektől ismét egy másik uralkodó, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613-1629) birtokába került. Bethlen 1619 őszén sikeresen kapcsolódott be az Európát három évtizedre lángba borító nagy hadakozásba, a harmincéves háborúba (1618-1648). A Habsburg uralkodó ellen Magyarországon indított első hadjáratsorozata (1619-1621) alkalmával időlegesen a királyság jelentős részét sikerült elfoglalnia. Felső-Magyarország teljességgel a kezébe került, de 1619. október közepétől már a magyar fővárost, Pozsonyt is bírta. Novemberben az evangélikus Sopron is meghódolt - a protestánsokat elkötelezetten pártoló - fejedelem hadainak. Sőt, a város ezt követően 1621 májusáig nemcsak támogatta Bethlent, hanem nyugat-dunántúli katonai- hadellátó központja lett. A Prágából való hazatérte után, 1608 óta a pozsonyi várban őrzött Szent Korona 1619. október közepén jutott Bethlen birtokába. Miután a fejedelmet a hozzá pártolt magyar rendek (az ország politikai elitjének egy igen jelentős része) 1620. augusztus végén, Besztercebányán magyar királlyá választotta, Bethlen a korona hiteles képét pecsétjein és pénzein is címere fölé vésette. A királyi felségjelvény ezt követő38. A pozsonyi királyi vár, 7 608-tól a magyar korona őrzőhelye 28 37. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613-1629)
