Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban; Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei (Sopron-Budapest, 2014)
Sopron városának ismeretlen címerei az 16. századból
ppron városának ismeretlen címerei a 16. századból Süti* A müncheni kódexben nem csupán a Szent Korona csodaszép ábrázolása maradt fenn. A koronaképet megelőző oldalon ott díszeleg az 1463. nyári események két legfőbb helyszínének, Bécsújhelynek és Sopronnak a címere is. Ezek elsőként jelen kiadványban látnak napvilágot. Sőt, a két városcímer felett ott sorakoznak a Mátyás küldöttségében részt vevő főpapok és nagyurak (Vitéz János váradi püspök, Várdai István kalocsai érsek, Újlaki Miklós szlavón bán, a koronát azonosító Pálóci László országbíró, Szapolyai Imre kincstartó és mások) címerei is. A címerekhez különösen vonzódó Jäger ezeket is mind beszerezte. 33. Clemens Jäger német nyelvű folyamodványa Bécsbe, amelyben többek között Bécsújhely és Sopron címerét is kérte 34. Bécsújhely és Sopron címere Clemens Jäger Habsburg-dinasztia-történetében Sopron címeréhez az augsburgi humanista ugyancsak bécsi közvetítéssel jutott. A Habsburg-udvarból ugyanis említett levelében nem csupán a magyar korona képét kérte meg, hanem számos osztrák nagyúr, város és kolostor címerét is. Páratlan heraldikai érdeklődésének megfelelően művét ugyanis - nem tévedés - több ezer címer- és családfa-ábrázolással tette még díszesebb olvasmánnyá. A Bécsből kért városcímerek sorában Jäger folyamodványában Bécsújhely és Sopron városa Graz és Kismarton (ma Eisenstadt Burgenlandban) között szerepelt. S az augsburgi történetíró törekvése ezúttal is sikerrel járt. Munkájában a korona-visszaszerzés két fő helyszíne egymás mellett napjainkban is szépen látható. Amennyiben a kutatás helyesen feltételezi, ezeket a neves augsburgi miniátor, ifjabb Jörg Breu műhelyének valamelyik munkatársa festhette be a nagyméretű kötetbe. Sopron címere felett a Stat Oedertburg felirat olvasható. A müncheni kódexben a város 1340-ben Károly Róbert királytól kapott, majd a rendszerváltás után 1990-ben felelevenített címerének egy 16. századbeli - az eredetitől kissé eltérő - változatát láthatjuk. Hegyes talpú, vörös címerpajzson ezüst ormos körvár(os)fal áll, amelyből három ezüst torony emelkedik ki. Mindegyik három orommal van ellátva, a szélsőkön három-három, míg a középsőn négy ablak látható. Az ablakok száma tehát eltér az 1340. évi pecséten szereplőtől, hiszen annak lenyomatain a szélső tornyokon egy-egy, a középsőn két ablak díszeleg. A németországi kódexben a pajzs felső sarkaiban jobbról és balról is egy- egy hatágú csillag díszeleg. Azaz itt is eltérés mutatkozik a várospecsét címe26
