Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban; Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei (Sopron-Budapest, 2014)
A Szent Korona első soproni látogatása - 1463. július 24-26.
A Szent Korona első soproni látogatása - 1463. július 24-26. A Szent Korona és Sopron egészen különleges módon tértek egyszerre haza. Egy korabeli legenda szerint ugyanis Frigyes császár igencsak megnehezítette a magyarok számára a korona azonosítását. Miként Hunyadi Mátyás itáliai történetírója, Antonio Bonfini - ugyan évtizedekkel később, így nem biztos, hogy hitelt érdemlően - feljegyezte: „az a hír járta, hogy a császár két hamis koronát készíttetett mesterien, hogy a valódit ne lehessen felismerni”. A Sopron városából Bécsújhelyre hívott Pálóci László országbíró azonban „egy bizonyos jelről az első pillantásra felismerte a valódi és szent koronát”. Bár ez ideig úgy vélte a kutatás, hogy az azonosítás azon repedt zafír alapján történt, amelyet 1608-ban II. Mátyás király (1608-1619) cseréltetett ki, ez nehezen állja meg a helyét. E feltevést ugyanis elsőként az esemény után bő másfél évszázaddal, 1620 körül a neves koronaőr, Révay Péter vetette papírra. Mégpedig saját feltételezéseként éppen azért, hogy Bonfini fenti szavaira valahogy magyarázatot találjon. Mindez nemzeti ereklyénk históriájában azért kiemelten fontos kérdés, mert a korona történetében ez volt az eddigi egyetlen, biztosnak tűnő középkori sérülés. Persze teljességgel nem zárható ki, hogy az 1608-ban kicserélt zafír már a 15. század közepén is esetleg repedt volt, erre viszont sajnos semmi konkrét bizonyíték nincsen. Jelenleg nem tudjuk tehát, mi lehetett 1463-ban a Szent Korona egyik legfőbb ismertetőjele. Mivel a Sopronból - más források alapján is valóban - Bécsújhelyre érkezett Pálóci országbíró korábban királyi ajtónállómesterként szolgált, így talán valamelyik előző uralkodókoronázás (1438, 1440) alkalmával, esetleg még Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején vagy látta magát a felségjelvényt, vagy tudott valakitől különleges jellegzetességéről. Ilyen bőséggel akad a koronán: akár keresztje, akár drágakövei, akár zománclemezei vagy éppen sérülései. Míg a korona azonosítója Sopronból érkezett Bécsújhelyre, maga a felségjelvény innen hazaszállítva éppen Sopronban tért vissza a Magyar Királyságba. A Magyarországhoz visszacsatolt szabad királyi város sorsa tehát szorosan és szimbolikusan összefonódott a koronáéval. Ezt a Mátyás tárgyalókövetségét vezető és az ereklye hazaszállításáért felelős váradi püspök és neves humanista, Vitéz János és politikustársai is jól tudták. A Szent Korona első soproni látogatásának így nagyszabású, háromnapos ünnepséget szenteltek. Az eseményre 1463. július 24-26-án került sor. Miként ugyancsak Bonfinitől tudjuk, „a koronát, amely 24 éven át a császár hatalmában volt, felszalagozva, páratlan pompával és ünne24. A Szent Korona 1608-ban kicserélt nyolcszögletű zafírja 20
