Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban; Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei (Sopron-Budapest, 2014)
A Szent Korona első soproni látogatása - 1463. július 24-26.
pélyességgel Sopronba viszik, mintha az égből szállt volna alá. Itt a megbízottak felhatalmazása alapján felhívást tesznek közzé és messze tájon kihirdetik, hogy akiket a visszanyert Szent Korona szeretete és tisztelete felindít, Sopronban három napon át mindenkinek módja nyílik megszemlélésére és megvizsgálására. A szomszédos városkákból és falvakból az áhítatos szeretet számlálhatatlan sokaságot vonzott oda, felismerték, és felismervén mély alázattal imádták; aztán Budára vitték, és elhelyezték a várban. ” Bár nem tudjuk, hogy a korona közszemléjére Sopronban pontosan hol került sor, erre csupán két épület jöhet érdemben szóba. Egyrészt a Fő téri ferences templom, másrészt az akkori városháza. Az utóbbi céljára 1459- 1460 után egészen 1496- ig (az ún. régi városháza birtokba vételéig) a mai Fő tér 7. alatt álló épület szolgált. Ennek tanácsterme talán még a kolostortemplomnál is alkalmasabb helyszín lehetett az ereklye nyilvános kiállítására, amely már akkortájt is hatalmas kultusszal bírt. Ezért imádták és csodálták meg mély alázattal oly sokan. A Szent Korona históriájában hasonlóra eddigi ismereteink szerint korábban nem került sor. így a magyar korona első soproni tartózkodása 1463 júliusának végén nemcsak felemelő, hanem még országosan is páratlan esemény volt. Ez egyúttal kitűnően szolgálta Mátyás törvényes uralmának demonstratív megerősítését is. Ennek hamarosan Sopron városa is előnyeit élvezte. „A Szent Korona visz- szaszerzésével és a béke iránt tárgyaló követekkel tanúsított sokféle szolgálataiért” ugyanis Mátyás király 1463 augusztusának végén egyszerre garantálta a város kiváltságait és adományozott neki - Luxemburgi Zsigmond 1402. évi privilégiuma után - ismételten árumegállító jogot. 1464. márciusi koronázását kö21 25. Az egykori ferences, ma bencés templom
