Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban; Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei (Sopron-Budapest, 2014)
Mátyás király visszaszerzi a koronát és Sopron városát - 1463 nyara
nagyobb része Frigyes császár birtokában maradhatott, aki a magyar királyi címet is tovább használhatta. A korona visszaszerzésének legsúlyosabb feltétele azonban az volt, hogy Mátyásnak még azt is el kellett ismernie, ha törvényes örökös nélkül halna meg, akkor a trónt a császár vagy fia, Miksa főherceg örökli. Ez az 1458-1459. évi tárgyalásokkor még szóba sem került. Ám a férfiereje teljében lévő fiatal Mátyás bizonyára azért fogadta el ezt az igen hátrányos feltételt, mert egyáltalán nem tartott családja kihalásától. A szerződés értelmében fennmaradt tehát a Habsburg-dinasztia igénye a magyar trónra, ami utóbb arra több alkalommal (1490, 1506, 1515, 1526) komoly hivatkozási alapot is jelentett. A Szent Korona megszerzésének mégis óriási jelentősége volt. Egyfelől különleges ellopása után véget ért majd negyedszázadnyi emigrációja. Másfelől kereken 550 éve, 1464. március 29-én - boszniai hadjárata sikeres befejezését követően - Mátyást végre törvényes körülmények között koronázhatták magyar uralkodóvá: Székesfehérvárott az esztergomi érsek (ezúttal is Szécsi Dénes) a visszaszerzett magyar koronával. Ezzel Hunyadi Mátyás teljes jogú, legitim magyar uralkodó lett. Hatalmát már senki sem kérdőjelezhette meg. A bécsújhely-soproni béke értelmében 1463 nyarán a magyar koronával együtt Sopron is visszakerült Magyarországhoz. A várost és környékét - a Szent Koronával egy időben - ugyanis még 1441. február 25-én az anyagi gondokkal küzdő Erzsébet királyné „egy bizonyos összegért” ugyancsak elzálogosította III. Frigyesnek. 1463 júliusának végén azonban Mátyás mind a koronát, mind Sopront visszaszerezte. így Sopron újra minden szempontból magyarországi város lett, a korona pedig ismét magyar kézbe került! /9 23. Sopron első ábrázolása 1562-ből, fametszet
