H. Németh István - D. Szakács Anita: Johann Wohlmuth soproni polgármester naplója 1717-1737 (Sopron, 2014)
H. Németh István: A város szolgálatában Johann Wohlmuth pályafutásának várospolitikai tényezői
elszállásolniuk.88 A magyarországi városokban is hasonló helyzettel szembesülhetünk, mivel a beszállásolás nem érintette azokat az ingatlanokat, amelyek a városvezető elit tagjainak tulajdonában voltak. A mentességet az elit tagjai igyekeztek minél több olyan házra kiterjeszteni, amely valamilyen okból az elit tagjainak érdekövezetébe került, és ez nem csupán Kassára, hanem az összes városra jellemző volt.89 A városvezető elit ugyanis nem csupán lakóháza, hanem minden ingadana és azok tartozékai (major, szőlő stb.) mentességet szerzett ez alól a mindenki számára igen terhes kötelezettség alól.90 Nagyszombat esetében van arra információnk, hogy a belső tanács mellett a választott község, vagyis ebben az esetben a külső tanács tagjai is mentesültek a bekvártélyozás alól, amit azonban a belső és külső tanács közös ülésén nem tudtak eldönteni, és — feltehetően a beszállásolt katonaság száma miatt — nem is lett volna lehetőség arra, hogy még több ház mentesüljön e teher alól.91 A 18. század elején ez a helyzet továbbra sem változott, mivel — jóllehet a háborús helyzet már megszűnt, de — a katonaság ellátásának rendszere és az ehhez kapcsolódó adózás ugyanaz maradt. A Magyar Királyság városaiban a kérdés oly annyira neuralgikus volt, hogy külön törvény (1715:LXXVII. te.) szabályozta. A törvény szövegéből arra lehet következtetni, hogy a városi beszállásolással kapcsolatban elsősorban a városban lakó nemesség részéről volt az a kívánság, hogy akadályozzák meg a nemesi háztartásokba túlzottnak tetsző kvártélyozást. A kora újkori városfejlődés legmeghatározóbb jellegzetessége ugyanis az volt, hogy az addig viszonylag zárt társadalmi és rendi viszonyok között élő városi lakosság kénytelen volt olyan elemeket is magába foglalni, amelyek a városi polgárságtól és lakosságtól eltérően a rendi társadalomban teljesen más helyet foglaltak el. Ez a szituáció részben annak a folyamatnak volt a következménye, amely az államok megerősödésével, a központi kormányzat kialakulásával és hatókörének kiszélesedésével járt. Ez a tényező nem csupán a Magyar Királyságra, de Európa egészére jellemző, sőt, a Magyar Királyság 16— 17. századi történelmi tényezői miatt, vagyis a közvetve az oszmán hódítás miatt megerősödött magyarországi rendiség következtében, Európa más régióiban ez a jellegzetesség még erősebben volt jelen, mint a Magyar Királyság városfejlődésében.92 A Magyar Királyság városaiban is azt érzékelhetjük, hogy a városban élők között mind nagyobb számban jelentek meg a nemesség, bizonyos esetekben az egyház kiváltságok, speciális csoportjának tagjai.93 A városi nemesség — vagyis akik polgárjoggal nem rendelkeztek, de a városban házat bírtak — általában elismerte a városi házára vonatkozó terheket, vele együtt a katonaság beszállásolását is. Erre egyébként többszöri uralkodói parancslevelek kötelezték őket.94 A nemesek mindössze a terhelés mértékével nem értettek egyet. A városok ellen benyújtott panaszok és kérelmek nagy többsége ugyanis minden esetben azt nehezményezte, hogy a városiak a nemességet túlterhelik, nemesi házakba a polgárokénál nagyobb mértékben szállásolnak be katonákat.95 A 18. század első negyedében a Magyar Udvari Kancellária határozta meg a városi házak utáni mentesség mértékét. Ezek szerint Sopron városának vezetői közül a polgármesteren, a bírón, a belső tanács tagjain, a jegyzőn valamint a magyar jegyzőn kívül mindenki Johann Wohlmuth pályafutásának várospolitikai tényezői 88 Prove, 1995. 89 MNL OL E 23 (Litt. cam. Seep.) 1671. január 10. Kassa, 1671. január 10., E 23 (Litt. cam. Seep.) 1673. január 14. Kassa, 1673. január 14. 90 SAB MMTr, Mag. prot. II/9. foL 65-66. 1689. március 30. 91 SAB MMTr Magistrátne protokoly II/9. föl. 65-66.1689. március 30. » Friedrichs, 1995.; Friedrichs, 2000. 93 Németh, 2002.; Németh, 2004.1. köt. 448-478. 94 AMK Schw. No. 11501/34. Bécs, 1695. február 4. 95 Németh, 2009/a. 27
