H. Németh István - D. Szakács Anita: Johann Wohlmuth soproni polgármester naplója 1717-1737 (Sopron, 2014)
H. Németh István: A város szolgálatában Johann Wohlmuth pályafutásának várospolitikai tényezői
Johann Wohlmuth pályafutásának várospolitikai tényezői A 18. s^á^adi várospolitika kiindulópontjai A Rákóczi-szabadságharc nem csupán a tekintetben volt káros a magyarországi városok összességére, hogy a városokba a felkelők ellen bevetendő katonaságot kénytelen voltak ellátni. A közel egy évtízedig tartó hadakozás éppen az oszmánok elleni felszabadító háborút követte, így a majd két évtizedig tartó, mezei seregeket mozgató hadjáratokat követően nem volt idő arra, hogy ezt a traumát a városok gazdasága, a kereskedelem és az ipar kiheverje. A közeli Kismarton és Ruszt gazdasága rendelkezik ebből az időszakból olyan leírással, amelyekből következtethetünk Sopronra. Kismarton 1710-re már megsokszorozta adósságainak nagyságát. Ekkorra már több mint 70 000 forint adóssága volt a városnak, a kirótt hadiadót képtelen volt kifizetni, és az általános leszegényedés miatt a város házai a 17. század végén megismerthez képest még tovább pusztultak. Ruszt adósságai szintén emelkedtek. Átlagosan 40 000-45 000 forint hitele volt a kis bortermelő városnak.55 A szabadságharc idején több várost közvetlen ostrom is ért, köztük Sopront, ami három ostromot is sikerrel vert vissza, és ezen kívül 1705. december 24-25. között Bottyán János csapatai erősen bombázták is a várost, ami során 150 ház égett porrá. A támadókkal vívott csatározások is emberáldozatokat követeltek, de a gyakori ostromzárak, a kereskedelem akadályozása, a portyázások miatt az élelmezés is jóval rosszabb volt, mint korábban, így a lakosságszám visszaesését figyelhetjük meg.56 A városok visszaeséséhez az is hozzájárult, hogy a kereskedelem akadozása miatt adózóik fizetőképessége még inkább lecsökkent. Ezt érezhetjük azokban a határozatokban, amelyekben a városokat felülvizsgáló kamarai biztosok a korábban több mint tízezer forinttal adózó városoknál mindössze alig 2000 forint adót javasoltak kiszabni.57 Sopron esetében sajnos nem áll rendelkezésre olyan információnk, amely a város teljes gazdasági képét nyújtaná. A kamarához és a kancelláriához benyújtott biztosi jelentések ugyanis erősen megcsappantak. Ez talán a szatmári békét követő kompromisszumok egyike is lehetett, hiszen a városok által a tisztújításokról a kamarához eljuttatott jelentéseikben nagy hangsúlyt helyeztek a város régi szabadságaiban is szereplő „libera electio” újbóli használatára.58 Másrészt a kamarai biztosok jelentései immáron nem leíró jellegűek, hanem főként problémamegoldóak voltak, így számokkal csak ritkán találkozunk bennük, inkább azokkal a problémákkal, amelyek ebben az időszakban jellemezték a szabad királyi városokat. A városi eladósodás jelensége Buda esetében rendelkezünk olyan feldolgozással, amelyik jól mutatja a városok gazdálkodási válságának jeleit. Az 1703-tól szabad királyi városi jogait ismételten visszanyert Buda városának gazdálkodása az I. Lipót által aláírt diploma kiadásáig a budai kamarai adminisztráció fennhatósága alatt állt. A város gazdálkodását igen szigorú ellenőrzés jellemezte, a város birtokait a kamarai adminisztráció nem engedte elzálogosítani, így a többi városhoz hasonló jelenségeket nem tapasztalhattunk.59 A szabad királyi városi rang elnyerése és az azzal járó költségek kifizetése (fegyverváltság, hajóhíd megváltása stb.) azonban egybeesett a 55 MNL OL A 20 (Litt Cam. Hung.) 1710. Nr. 45. 56 Thirring, 1937. 167-, Bagi, 2009. 57 MNL OL E 23 (Litt. cam. Seep.) 1712. július 1., 1713. december 15.; AMK H I. 13310/8. Pozsony, 1712. július 24. 58 MNL OL A 20 (Litt. cam. Hun.) 1711. No. 54., 1718. No. 38., 1721. No. 27., 1722. No. 17. 59 Kenyeres, 2012. 382., 385. 19
