H. Németh István - D. Szakács Anita: Johann Wohlmuth soproni polgármester naplója 1717-1737 (Sopron, 2014)
H. Németh István: A város szolgálatában Johann Wohlmuth pályafutásának várospolitikai tényezői
H. Németh István 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 1 számított kamat' Sopron □ számított kamat Ruszt 5. s£ grafikon, Sopron és Rus^t városok adósságainak számított kamata A grafikonon látható, hogy a város kiszámított kamatterhei a kezdeti 9000 forintról közel 12 000 forintra nőttek. Ha a számított kamat összegét a hadiadó összegéhez hasonlítjuk, akkor végeredményként azt kapjuk, hogy a kamat összege az adott év portiójának 33-48 százaléka között mozgott, vagyis a teljes adó harmada és közel fele között volt! A Sopronnál sokkal kisebb Ruszt esetében is relatíve igen nagy összegekkel számolhatunk, átlag 2300- 2400 forinttal. Ha a Fertőparti városkára rótt hadiadó mértékéhez hasonlítjuk ezt az összeget, akkor a kamatok a teljes adó 15-22 százalékát tették ki, ami átlagosan a katonai kiadások egynegyede volt! Az arányok és a kamatokra kiszámított összegek mindkét esetben megdöbbentőek, hiszen Ruszt 17. századi országgyűlésenként kiszabott taxaterhelése nagyjából azonos nagyságú volt, mint az adósságok után fizetendő kamat összege.53 Pusztán csak a fenti körülmények: a katonaság állandó beszállásolása, a polgárokat köz- vedenül érintő és a kvártéllyal járó egyéb terhek, valamint a katonai kiadások miatt évente kifizetendő, meglehetősen magas adóterhek, illetve a városok és polgáraik fizetőképességének rohamos csökkenése okozta azt, hogy a városok jelentős része nem csupán gazdálkodását tekintve, de külső megjelenésében, valamint a polgárok számának csökkenésében is a válság jeleit mutatta. A szabad királyi városokba kirendelt kamarai biztosok elemzése szerint pénzügyi helyzetük meglehetősen rossz volt, amin a központi hatalom több-kevesebb sikerrel különféle intézkedésekkel próbált segíteni. Ruszt, Sopron és Kismarton adózó házainak állapotát a kirendelt biztos alapvetően pozitívan mutatta be, de mindegyik város esetében arról értesülhetünk, hogy a beszállásolt katonaság nagy gondokat okoz a lakosságnak, és főként Kismarton esetében a hajdan szép város mintegy pusztulásnak indult. A város falai, a közkutak és a házak egy része romosnak tűntek, a város lakossága pedig képtelen volt arra, hogy ezeket a hiányosságokat kijavítsa.54 Sopron esetében ezen felül még súlyos megpróbáltatást jelentett az 1676. évi óriási tűzvész, ami a város nagy részét tönkretette. 53 ÖStA HKA HFU RN 316. 1687. szeptember föl. 142-146. Bécs, 1687. szeptember 10. 54 MNL OL E 34 (Prot. rest. civ.) pag. 39-40., 266., 294., 393., 398., 485. 18
