D. Szakács Anita: 16-18. századi orvostörténeti vonatkozású végrendeletek; A kora újkori Sopron város egészségügyének társadalomtörténeti forrásai (Sopron, 2008)

SONIA HORN-MONIKA GRASS: A középkori és kora újkori egészségügy struktúrái. (Áttekintés)

„tudományokkal" való üzérkedés és pénzkereset nem szabad emberhez méltó. Tehát a tudományokra úgy tekintettek, melyeket csak azok művelhetnek, akik teljesen szabadon tudnak élni, és a tudományok ne azért legyenek, hogy azokkal pénzt lehessen keresni. Azok, akik arra rászorulnak, hogy jövedelmüket ebből biztosítsák, nem méltóak a tudósi címre.

35 Európa más területeire, mindenekelőtt Itáliára ez a „társadalmi" megkülönböztetés kevésbé volt jellemző. Bolognában és Páduában a sebészek esetében igazolhatóan történtek doktorrá avatások

36 (Promotion), és feltehetőleg a bécsi Dr. med. et chirurg. Johannes Kirchen is egy volt e személyek közül.

37 Itáliában ezen kívül általános volt, hogy a sebészeket az egyetem berkein belül vizsgáztatták le és így nyertek engedélyt sebészeti tevékenységük gyakorlásához. Ugyanezt az Itáliában a sebészekkel és a sebészettel szemben tanúsított magatartást feltételezhetjük Bécsben is. Jó példája erre a következő tény: a sebészeket is meghívták bonctani demonstrációkra, és nem csak „incisoren"-ként Az 1444. február 21. és 28. között megtartott anatómiai bemutatók résztvevőiként sebészek és gyógyszerészek is megemlítésre kerültek. A bécsi orvostudományi fakultás feljegyzései elismerőleg szólnak a sebész magister Jakob, és asszisztense Gyriac munkájáról, akik a boncolást gondosan és „szépen"

38 végezték el.

39 1454ben sebészeket és gyógyszerészeket is meghívtak akadémiai kollégáik, hogy járuljanak hozzá közös jelképük, Szent Kozma és Dámján ereklyéinek megszépítéséhez. A két szent tiszteletére az ünnepet közösen rendezték meg. Az mindenki számára elképzelhető, hogy ez a közös megjelenés és kiállás a nagy nyilvánosság előtt mit is jelenthetett a középkori, kora újkori társadalomban. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a Kozma és Dámján ünnep fejleményei - tehát a nagy közönség előtti közös megnyilvánulás - párhuzamosan zajlott le az orvostudományi fakultás és a nem akadémiai gyógyítók kapcsolatának több fázison át tartó fejlődésével.

40 1511-ben Bécsben szétválasztották a fürdősök tevékenységét a seborvosokétól. I. Miksa erről hozott rendeletét 1521-ben I. Ferdinánd megújította. A borbélyok - mely szakma a képzés tekintetében egyfajta előfoka volt a seborvosokénak - a fürdősök mesterségét az elkövetkezendőkben csak akkor gyakorolhatták, ha megszerezték a szükséges képesítést, illetve végzettséget és letették a mestervizsgát. Alsó-Ausztriában azonban ezt az elkülönítést nem vezették be, itt 35 POUCHELLE, 1990.19-22. 36 SIRAISI, 1992. 306-387. 37 Horst Abe utal az erfurti egyetem orvostudományi fakultásáról írt munkájában arra, hogy az egyetem iratai között szintén említés történik néhány Dr. med. et chir.-ról, akiket felső olaszországi egyetemekkel lehet kapcsolatba hozni: ABE, 1966. 42ff. 38 Nem orvosok számára talán érthetetlen, de egy anatómiai szekciót is lehet valóban „szépen", illetve „elegánsan" elvégezni, ha például egyes területeket úgy tárnak fel, hogy azok jól láthatók és nem roncsolnak szöveteket. 39 AFM II. 29 (1444). 40 HORN, 2003, 48-61.