Dávid Ferenc - Goda Károly - Thirring Gusztáv: Sopron belvárosának házai és háztulajdonosai 1488-1939 (Sopron, 2008)

Bevezetés

Bevezetés Sopron utcái, telkei és házai éppoly régiek, mint a rájuk vonatkozó levéltári adatok. Ez a tény régtől fogva fölkeltette a kétfajta történelem összekapcsolásának igényét, mert magában hordozza a statisztikai alapra helyezett köztörténetet, a város polgárainak egyéni- és családtörténetét, a belvárosi polgárság s ezzel Sopron lakosainak vezető rétege vizsgálatát, valamint a polgárházaknak a személyes építtetői szándékig elvezetett építés- és művészettörténete lehetőségét.

1 Az utolsó kétszáz év telkeinek és házainak tulajdonosait Thirring Gusztáv nevezte meg Sopron házai és háztulajdonosai 1734-1939 című, 1941-ben kiadott könyvében. Munkája szilárd alapokra épült: az utolsó száz év adatait nyomtatott utca- és háztulajdonos-jegyzékek, az azt megelőzőket 1766-ig visszafelé házszámozás és a telekkönyvek azonos rendben fölfektetett sora segítségével határozta meg. Thirring háztulajdonos-jegyzékének legrégebbi évét az első olyan telekkönyv adta, amely a falakkal körbevett kül- és belváros valamennyi telkét magába foglalta.

2 1 A városi helyrajz e sajátos változatát régóta művelik. A következőkben ismertetünk néhány, a középkori és kora újkori adatok feldolgozására vonatkozó osztrák és hazai példát. Az adójegyzékek és más topográfiai típusú források elemző feldolgozása Bécs esetében több alapkutatást tudhat már maga mögött. Kiváló példája a telek és utca szintű átfogó elemzésnek Paul Harrer-Lucienfeld {Wien, seine Häuser, Menschen und Kultur. I—

VIII., 1951-1967. Kézirat Bécs város levéltárában) és Richard Perger (Straßen, Türme und Basteien. Das Straßennetz der Wiener City in seiner Entwicklung und seinen Namen. Forschungen und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte Bd. 22, Wien, Franz Deuticke, 1991.) munkássága. Győr esetében az első ilyen munkát Villányi Szaniszló adta ki (Győr-vár és város helyrajza, erődítése, háztelek- és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. Győr, 1882.), s munkáját, a győri belváros háztelkeinek és háztulajdonosainak azonosítását többen folytatták. Borbíró Virgil - Valló István: Győr város építéstörténete. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1956.; Gecsényi Lajos: Győr város telek- és házösszeírásai 1564-1602. /

Die Grund- und Hauskonskriptionen der Stadt Győr, 1564-1602. Városi Levéltári Füzetek 2003/7, Győr, Győr Megyei Jogú Város Levéltára, 2003. Buda középkori helyrajzi adatait először Pataki Vidor használta (A budai vár középkori helyrajza. Budapest Régiségei XV. [1950] 239-299.), s legutóbb, pontosabban: Végh András: Buda város középkori helyrajza. Budapest, Budapest Történeti Múzeum, 2006. Kolozsvár adójegyzékeinek rendszeresebb feldolgozása is elkezdődött. Flóra Ágnes: Taking Pride of Place: Goldsmiths of Cluj (Kolozsvár) in the Sixteenth and Seventeenth Centuries. Annual of Medieval Studies at CEU, vol. 10. (2004) 181-202. Mihály Melinda: Kolozsvár XVI-XVII. századi topográfiája. A város Fő terének északi sora az adókönyvek tükrében (kézirat). Telkek és tulajdonosok a kolozsvári Belmagyar utcában a XVI-XVII. században. (Erdély XVII-XVIII. századi építészetének forrásaiból.) Sapientia Könyvek 31. sz. szerk. Kovács Zsolt. Kolozsvár 2004. 211-277.; Kiss András: Kolozsvár város XVI. századi adókönyveinek forrásértéke; Kolozsvár településrendszere a 16. században: fertályok, tizedek.; Kolozsvár város XVI. századi adókönyveinek forrásértéke. In: Kiss András: Más források - más értelmezések. Marosvásárhely 2003, 193-202.; 203-220. 2 Néhány évvel a háztulajdonos-jegyzék kiadása előtt jelent meg Thirring Gusztáv Sopron városa a XVIII. században. Népesedés- és gazdaságtörténeti tanulmány (Sopron, 1939) című monográfiája, amely bemutatta, hogy a telekkönyvi s a bennük foglalt adóadatok hogyan alapozhatják meg az egyes városrészek társadalom- és gazdaságtörténetét, hogy a házak fekvéséből, nagyságából, a tulajdonosaikra és lakóikra vonatkozó adatokból milyen szemléletesen írható le a város belső helytörténete. Újabban Goda Károly tanulmányai mutatták be, hogyan használható a belvárosi helyrajz a késő középkori városi elit feldolgozására: A város élén. Sopron polgármesterei a 15-16. század fordulóján. SSz. 2004, 308-328. és A Landscape of Power: Spatial and Territorial Dimensions of Urban Leadership in Fifteenth- and Sixteenth-Century Sopron. In: Annual of Medieval Studies at CEU, vol. 13. (2007) 133-150.